Budapest Régiségei 13. (1943)

Dobrovits Aladár: Az egyiptomi kultuszok emlékei Aquincumban 45-75

sere. Még csak a relief keletkezési idejének és rendeltetésének céljáról kell néhány szót szólnunk. A pannóniai kőfaragóiskola virágzását a második századra tehetjük. Bbből az időből látszanak származni a domborművűnkkel együtt talált többi fehérvári római faragott kőemlékek is. Semmi olyen jel nem mutatkozik, ami ellene mondana annak a feltételezésnek, hogy a mi reliefünk is a második században keletkezett volna, ha nem is támogatja semmi sem feltétlen biztonsággal ezt. A pannóniai kőfaragóstílus nem mindig követi teljes határozottsággal a római nagyművészet stílusváltozásait, úgyhogy nagyon sokszor külső körülmények mérlegelésére is rá vagyunk utalva. Az úgynevezett nílusi jelenetek, amelyek közé a fehérvári domborművet is számítanunk kell, különösen a Kr. u. I. században voltak nagy divatban a római művészetben. Nagyszámmal találjuk őket a pompeji és római falképeken és mozaikokon,

45 északafrikai villák mozaikdíszítésein

46 (ez időből való a már említett el-alia-i mozaik első megfogalmazása is), architektonikus terakottadomborműveken,

47 használati tárgyakon,

48 mécseken

49 stb., stb. Bz a divat a II. században érezhetően alábbhagy, párhuzamosan az előző korok kifinomult mozaikstílusának bizonyos eldurvulásával, amit az el alia-i mozaik — realisztikus felfogásban történt — restaurálása is igazol.

50 A harmadik században a nílusi jelenetek divatja lassan elmúlik és az egyiptomi kultusz szentélyeit ál-egyiptomi tárgyakkal díszítik.

51 A II. században azonban az említettek ellenére is nagy divatja van az egyiptizáló művészetnek, párhuzamosan az egyiptomi kultuszok fokozott elterjedésével. Talán Hadrianus utazása is befolyással volt erre, mindenesetre a nagy Palaestrina-mozaik ennek a divatnak egyik legfontosabb tanúbizonysága. (Ezt a mozaikot realisztikus tendenciája miatt nem számíthatjuk a tipikus nílusi jelenetek közé.)

52 A fehérvári dombormű keletkezését az I. századra nem tehetjük, mert a romanizáció üteme ezt meg nem engedi. Nagyon valószínű, hogy ez is a II. század elejének említett egyiptizáló divatjának köszönheti létét. Nagysága és formája egyaránt arra engednek következtetni, hogy domborműves szarkofág oldala vagy talán sírkert oldallapja volt. Bnnek ábrázolása tárgya sem mond ellent. Más helyen bővebben foglalkoztunk annak a szellemi háttérnek kérdé52