Budapest Régiségei 13. (1943)

ÉRTESÍTŐ - Kelényi B. Ottó: Buda 1530. évi ostromához 479-481

KELÉNYI B. OTTÓ BUDA 1530. EVI OSTROMÁHOZ (Deutscher Auszug Seite 575) 1530 tavaszán — miután a télen megindult béketárgyalások nem vezettek eredményre — János és Ferdinánd spanyolnémet, ül. török segítséggel új háborúrp készült egymás ellen. A háború újabb hullámai csak október 31-én érkeztek el Budára, mert Roggendorf Vilmos császári parancsnok Esztergom, Visegrád és végül Vác ostromával sok időt vesztegetett el. János király még idejében gondolt Buda megvédésére. Már február elsején levelet intéz Bánffy Jánoshoz, Verőce főispánjához

1 és közli vele elhatározását, hogy szembeszáll az ellenséggel, amely már Esztergom felé közeledik. Meghagyja ezért Bánffynak, hogy csapatával menjen hozzá Budára. Június 27-én pedig Nádasdy Tamáshoz, a királyi jövedelmek adminisztrátorához intéz levelet

2 és felszólítja, hogy éjjel-nappal siessen Budára, ahol megkapja a további utasításokat. A királynak eltökélt szándéka, hogy egész seregét összevonja. Október 20-án szedlici Kosztka Pétert, Felsőmagyarország főkapitányát arról értesíti

3

, hogy pénzt nem küldhet neki, mert ami rendelkezésére áll, az szükséges saját hadinépének ellátására. Közli vele egyszersmind, hogy mivel a hír szerint a németek egész erejükkel Buda ellen vonulnak, öszszes gyalogos- és lovashadával a lehető leggyorsabban siessen segítségére. Végül értesíti, hogy zálogba adja neki négyezer forintért Árvavárát, hogy ebből hadinépét fizethesse. Jellemző a hadjáratról elterjedt hírekre Horváth Ferencnek, Szarvaskő várnagyának Serédi Gáspárhoz, Felsőmagyarország kapitányához október 16-án intézett levele.

4 Horváth hírei úgy szólnak, hogy mintegy 1 Orsz. levéltár, »Történeti emlékek« csoportiában. * U. ott. 3 Orsz. levéltár, Neoreg. acta fasc. 1703. nr. 20. * Orsz. levéltár, Múzeumi törzsanyag 1530. negyvenezer török ment Buda felé, miután a Mátyusföldet, valamint a Csallóközt teljesen elpusztította. A vidék népességét, az öregeket és ifjakat egyaránt barmokként hurcolták el. Olyan hír is keletkezett, hogy János király eltávozott Budáról; ott most annyi a török, hogy a város kapuit és az egész várat kezükben tartják és mindent elvettek a keresztényektől. Isten a megmondhatója, hogy ott most nem jól áll az ügye a magyarságnak. Most küldötte egy emberét Buda felé, hogy biztos híreket hozzon. A budai várban ebben az időben János király seregeinek megerősítésére valóban török csapatok is tartózkodtak, amelyeket a király hívott Budára. Igazak voltak a Csallóköz pusztulásáról elterjedt hírek is. Alig érkezett Roggendorf Buda alá, híre ment, hogy Mehmed szendrői basa nagy sereggel siet János király felmentésére. Krre a hírre a császári hadsereg parancsnoka is seregének megerősítéséhez látott. Roggendorf november 9-én hosszú levelet intéz Nyitra vármegyéhez.

1 Főbben elsorolja, hogy Magyarországot a közelmúltban mily sok szerencsétlenség érte. Szapolyai Jánosnak, a magyar vér árulójának segítségével a török, a kereszténység örök ellensége mennyi sok ezer testvért, szomszédot és rokont hurcolt el és arra törekszik, hogy az ország többi lakosát és kiirtsa. Mert a török nem Jánosnak akar kedvezni, hanem a maradék magyarságot el akarja hurcolni és kipusztítani és ebben János is közreműködik. Jánost, a »haza pestisét« és »minden bajának okozóját« a pártütés vezéreivel együtt most itt, Buda várában a király hadseregével körülzárta. Mivel úgy értesült, hogy a törökök segítségére sietnek, buzdítja és kéri Nyitra vármegye lakosait, emlékezzenek arra, hogy ők keresztény 1 Orsz. levéltár, acta publica fasc. 38. nro. 28 479