Budapest Régiségei 13. (1943)

ÉRTESÍTŐ - Kelényi B. Ottó: Egy budavári ház felosztása 1491-ben 477-478

Salamon, Némethy, legutóbb pedig Gárdonyi Albert

1 és még mások is

2 megkísérelték, hogy a teret pontosabban körülhatárolják. A Szent György-tér délnyugati és délkeleti határait sikerült is már nagybanegészben megállapítani, anélkül azonban, hogy az ott fekvő házhelyek fekvésének, területének és tulajdonosainak adatait teljes egészében ismernők. Északi határának megállapítására azonban még mindig nincsenek megfelelő adataink. Kétségtelen, hogy a Rupp 3 által közölt és térképbe is foglalt adatok budavári vonatkozásban ma már túlnyomó részben megdőltek. A Zsigmond- és a Szent Jánosutca torkolatánál keletkező tér, ahová Rupp a Szombathely-nevű térséget teszi, a Szent György-tér tulajdonképeni magja. A Szent György-kápolna pedig azon a helyen állott, amelyet Rupp a Magdolna-templom helyén feltételez. Csak tárgyunknál maradva, meg kell említenünk, hogy legújabban Pataki Vidor mutatta ki 4 a vár három párhuzamos utcája eddig megoldottnak vélt középkori azonosításának helytelenségét és egy 1484-ből származó oklevél adatai alapján bebizonyította, hogy csak az Országházutca képzelhető el a középkori Olasz-utcának. A középkori Mindenszentek-utcája ennek alapján a mai Úri-utca helyén keresendő, míg a Szent Pál-utca a mai Fortunautcának felel meg. Már Horváth Henrik mutatott rá

5 egy 1718. évi térkép adatai alapján, hogy a Szent György-kápolna a Szent György-tér északi végében állott. A tér északkeleti határaira vonatkozólag nincs oklevelünkkel kapcsolatban mondanivalónk. De északnyugati határának egy pontjára György íjjkészítő házának fekvése már lényeges 1 Buda középkori helyrajza. Tanulmányok Budapest múltjából. IV. 1936. 80—81. 11. 5 Horváth Henrik : Zsigmond király és ^kora. Bp. 1937. — Fekete I<ajos: Buda, Pest és Óbuda nem mohamedán polgári lakossága 1547-ben és 1580ban. Tanulmányok Budapest múltjából. VI. 1938. 3 Buda-Pest és környékének helyrajzi története. Bp. 1868. ' A péterváradi ciszterciek a középkori Kelenföldön. Különleny. a ciszterci rend bpesti Szt. Imre gimnáziumának 1941—42. évi évk.-ből. 36—39. 11. 5 A budai Szt. György-relief. Tanulmányok Budapest múltjából. III. 1934. 113. 1. előtt. adatot tartalmaz. A szomszédos házaknak az oklevélben való megjelölése ad erre vonatkozólag támpontot. A Ruppnál közölt

1 1504-ből származó szerződésben szereplő Maróthy Mátyás özvegyének házától északfelé ugyanis a győri káptalan, délre pedig a boszniai püspök háza feküdt. Ha most már feltételezzük, hogy a káptalan háza György mester házától délre terült el, úgy a Szent György-tér és a Mindenszentekutcája találkozásánál levő ház fekvését kapjuk meg, mivel az említett 1504. évi oklevél szerint a Maróthy-ház a Mindenszentek-utcájában feküdt. Nem változik a helyzet akkor sem, ha feltesszük, hogy György íjjkészítő háza a Maróthy-házzal azonos, bár a tulajdonváltozásnak ez esetben aránylag rövid idő, 13 év alatt kellett megtörténnie. Nem lehetetlen az sem, hogy György mester házának telke egyik részében a Szent György-térre, a másik részében pedig a Mindenszentek-utcájára esett. György mester örökösei negyedrészének kijelölése is alkalmat ad arra, hogy az utóbbi véleményt megkockáztassuk. Az egyesség szövege ugyanis kifejezetten két kapus házat említ, amikor külön be- és kijáratról, továbbá első- és hátsólépcsőről beszél. K kérdést azonban eddigi adataink alapján nem dönthetjük el. Visszatérve a házrész adataira, kétségtelen, hogy az épület tekintélyes telken állt, mert egy a műhely előtt levő, be nem épített telekrész is hozzátartozott. Ha a negyedrész kijelölésénél a telek felosztására is tekintettel voltak, úgy a többi háromnegyedrész számára bizonyára háromszorakkora telekrész esett. Ugyanez áll az épület helyiségeire vonatkozólag is. Az osztályegyességben megállapított negyedrészhez a műhelyen kívül a földszinten még két szoba, az emeleten pedig egy szoba tartozott. Bz összesen négy helyiség, a mellékhelyiségeket nem is számítva. Ha tehát az osztás a helyiségek számához igazodott, úgy a házban — a közösen használandó mellékhelyiségeken kívül — tizenhat helyiség volt, ami tekintélyes emeletes épületet feltételez. »I. m. 148. 1. 478