Budapest Régiségei 13. (1943)
Dobrovits Aladár: Az egyiptomi kultuszok emlékei Aquincumban 45-75
szarvas istent, elsősorban Pánt, vagy valami folyóistent kell-e bennük látnunk 31 vagy más hasonló démoni alakot. Démoni jellege ellenére is Juppiter Anionra kell gondolnunk egy korinthosi oszlopfő kosszarvat viselő fejénél. 32 Bgyétlen Hammon feliratunk mindenesetre érdekes, mert ennek az istennek kultuszát a katonai istenségekével kapcsolja össze. 33 Aquincum közelebbi és távolabbi környékén is számos emlékét találjuk az egyiptomi kultuszoknak, közültik egyeseket már meg is említettünk. Emlékeztetünk egy gyűrű vésett kövének Sarapis fejére Dunapenteléről, 34 a fehérmegyei Szabolcsi puszta bronz Apisára 35 stb. Valamennyinél fontosabb azonban az a magából Fehérvárból származó dombormű, 36 amely ugyan nincs közvetlen kapcsolatban az Isis-kultusszal és amely már régóta ismeretes. 37 (1. kép.) A Szent István-bazilika alapjainak 1874-ben történt feltárásakor több római domborműves kőlap került elő. Valamennyi hazai, aquincumi mészkőből készült és amint ma látjuk, nyilvánvalóan aquincumi kőfaragó kezének munkája volt. 38 Valamennyi a püspöki kőtárba került, onnan jutottak legújabban a fehérmegyei múzeum gyűjteményébe. A minket érdeklő kőtábla 1 m 75 cm széles, 52 cm magas és mintegy 15 cm vastag. Alul és felül sima párkány szegélyezi, amely alul az ábrázolással olvad egybe, két szélén pedig csonka. A képes mező közepét négy sematikusan fogalmazott magas fa tölti ki, ettől jobbra és balra egy-egy ellentett irányú zárt jelenetet látunk : balkéz felől felbukkanó krokodilus hátán amphorákat vivő öszvér orrába harap, jobbkéz felől egy rémülten visszanéző véznatestű törpe alak - - minden valószínűség szerint pygmeus — pálmafa ágaira kapaszkodik. A két jelenetet a krokodilusok egymást metsző farka köti egybe. Ismerjük is ezt a két jelenetet egymástól függetlenül is, máshonnan. Az öszvér és krokodilus csoportját herculaneumi falképről 39 és tuniszi mozaikról, 40 — Plinius 41 szerint Nealkes festő egy csataképén is szerepelt ez a jelenet, hogy a Níluson lefolyt hajóütközet színterét érzékeltesse, — a fára mászó pygmeus csoportját pedig pompeji falképről. 42 Nyilvánvaló tehát, hogy a fehérvári dombormű mestere sem maga találta ki reliefjének tárgyát. Annál is inkább, mert amint a kivitel naiv volta igazolja, a »művész« krokodilust és pálmafát valószínűleg sohasem látott. 50