Budapest Régiségei 13. (1943)

ÉRTESÍTŐ - Garády Sándor: Jelentés az 1936-1942. évben végzett ásatásokról 401-438

helyen a Bécsi-úttól nyugatra azonban neolithikus (vonaldíszes és hallstatti) kultúra telepére is akadtunk putrilakással és tűzhellyel, azonkívül római épületek és a Török-I,abor-gyár területén egy római temető maradványaira is. Ennek részletes földolgozása későbbre marad. Itt csak néhány vonaldíszes és hallstatti cserepet mutatunk be (ld 7. és 8. képet). 6. kép. — A. svábhegyi Városkút felső vízfogó folyosója. A római korból pedig a Török-Labor-gyár udvarán levő égetett sírból előkerült, agyagból készült majomszobrocska képét (Id a 9. képet) adjuk. Egy kissé megnyújtott félgömbön guggolva ül. Csuklyás gallért (paenula cucullata) visel, amely derekáig ér és elől nyílik. Ezt a köpeny félét falusiak, rabszolgák, a városiak utazás közben, némelykor katonák is viselték. A Kr. u. IV. században a legközönségesebb viselet. A szobrocska teljes magassága 11 cm. Ebből a majomra mintegy 8% cm jut. Kezeit térdén nyugtatja. Farka nincsen, tehát az úgynevezett kutya vagy törökmajom fajtához tartozó. Római (latin) nevén »simius« vagy »simia«. Helyenként főleg a lábakon még látható 408