Budapest Régiségei 13. (1943)

ÉRTESÍTŐ - Garády Sándor: Jelentés az 1936-1942. évben végzett ásatásokról 401-438

rajta az eredeti vörösbarna festés nyoma. Egyébként szürkére van égetve. Ügyes munka, de alighanem mintába préselve készült. Erre mutatnak a két oldalán látható varratnyomok. A majom a rómaiaknál már régtói fogva ismeretes. Oda a görögök közvetítése útján jutott. Eleintén idegenkedve fogadták, a költök, mint a rútság és a rosszindulat jelképéről írtak róla. A I,ex Pompeia (Kr. e. 52.) értelmében az apagyilkost (parricidát) egy majommal együtt zsákba varrták és így fojtották vízbe. A későbbi korban bohókás és tanulékony voltuk miatt a gazdagok kedvenc házi állata. Felöltöztetik, különösen kedvelt öltözete ép a »paenula cucullata«. Megtanítják táncolni, 7. kép. — A Bécsi-úti vonaldíszes cserépleletek. lovagolni, kocsit hajtani akár csak napjainkban, sőt furulyázni, a syrinx-on játszani is. Erről tanúskodnak »Pompeji« falfestményei. Nápoly mellett Ischia szigetét »Anaria« neve mellett nyilván az ott tanyázó majmokról »Pithecusá«-nak, vagyis majmokban gazdagoknak is nevezték. Ovidius Metamorfózisai-b

an is itt szerepelnek a kerkopok, a majmokká vált emberek. Juvenál majom-színházról ad leírást, de már akkor vándorkomédiások is jártak vele faluról-falura. (IA Pauly-Wissowa Reallexikon I. 706—706. és Keller O. Thiere des classischen Alterthums 3.) Még a közelmúltban nálunk is láthatók voltak ilyen olasz vándorkomédiások. Sípládájuk zenéjére katonaruhába bujtatott majmot táncoltattak. A majommal akár ébren, akár álomban találkozni a rómaiaknál baljóslatú volt. Harapását mérgesnek tartották, de húsának és zsírjának gyógyító erőt tulajdonítottak, sőt amulettként is hordozták, szemének pedig hitük szerint olyan varázsereje volt, hogy hordozóját el tudta tüntetni. 409