Budapest Régiségei 13. (1943)

ÉRTESÍTŐ - Nagy Tibor: A Fővárosi Régészeti és Ásatási Intézet jelentése az 1938-1942. évek között végzett kutatásairól 359-399

26. kép. — Kutyafejes sigülata tál töredéke a mithraeumból. igen mélyen feküdt s a feltörő talajvíz következtében nem is tudtuk elérni. Nyugat felé e nagyobb térnek két rézsű-falú ablaka nyílott. Másodízben kaptunk itt a polgárváros területén aránylag jó fenntartásban egy pinceépítményt. Az északabbra fekvő festőlakáshoz tartozott s annak udvarrészén volt elhelyezve. A pince bejárati része előtt észak-déli irányú csatorna húzódott, amely a festőlakás déli porticusa előtt élesen nyugat felé kanyarodott. E csatorna futását dél felé is tovább követhettük, ahol megkerülve a pincét, kelet felé fordult s a városfal közelében egy nagy gyűjtőcsatornába torkollott (24. kép). A későbbi időkben a pince és közvetlen környékét elplanírozták és egy nagyobb épület területébe vonták be. Ennek az épületnek nagyobbik, keleti fele, a Eőtér keleti töltése alá húzódott s ezért nem volt lehetséges egészében feltárni. Nyugati záródását egy habarcs leöntéses apsis jelentette, míg kelet felé, a töltés lábánál tűnt elő az épület észak-déli zárófala. Ehhez a későbbi, a

III—

IV. századra tehető periódushoz tartozott az az épületrész is, amelyet festőlakásunktól északra vagy 1 % méterre találtunk meg (20. kép, C épület). Alapozása magasan feküdt, ezzel is már jelezve a későbbi kort, amelyben épült. Mindössze délnyugati sarokrésze került elő, ahol egy igen keskeny, 50 cm széles folyosórész a felsőbb emeletre szóló lépcsőház lehetett. A Lőtértől nyugatra, a Mezőőri-lak mögött egy 15 x 11*5 m-es négyszögletes alakú kisebb magánházat ástunk fel 7941 októberében (20. kép, D épület). A bejárat északra 27. kép. Kígyós-edény töredéke. 28. kép. Kétszárnyú cikádafibula az aquincumi polgárváros területéről. 383