Budapest Régiségei 12. (1937)

Nagy Lajos: A csúcshegyi római villa Óbudán 25-60

45 májára és díszítésére rokonvonást árul el egy kölni ép kancsóval, mely azonban zománccal van bevonva s Fremersdorf a Kr. u. III. sz. első felébe helyezi (Die Denkmäler des römischen Köln. Band I. Neuerwerbungen der Römischen Abteilung des Wallraf—

Richarts-Museums wärend der Jahre 1923 —1927. 1928. Taf. 91). Azonban természetesen edényünknek a kölni példánnyal csak külső egyezése van. Ez a díszítés Pannoniában a IV, sz.-dal kezdődő barbár ízlés újjászületési korszakával függ össze, melynek sajátossága a szürke anyag kedvelése a füstöléssel, azonkívül a besimított fényes7. KÉP. KÉSŐ-RÓMAI BARBAR JELLEGŰ EDÉNYEK. V$ nagyság. vonalú lineáris díszítés. Ezzel az anyaggal együtt fordul elő az égetés előtti benyomásos vonaldíszítés is, amilyen a mi példányunkon is látható. A szemétgödör egyéb leletei is a késő-római korra (Kr. u. IV. sz.) utalnak. Későkori durva kerámia. Az épület felső rétegéből, a 11. és 7. számú helyiségekből kerültek elő (6. kép). Mivel legnagyobbrészt csak apró töredékként szedtük össze őket, így nem minden esetben tudtuk az eredeti edényformát megjelölni. Legtöbb darab azonban a 7. képünk 3. számú köcsögformájú edényével egyező. Durván, korong nélkül készített edények, anyagjuk rosszul iszapolt s feketére égetett. Díszítésük egyenesen körbefutó vonalakból, egyes hullámvonalból és hullámos ú. n. fésűs díszítésből á\\. Ilyen edény a már említett 7. kép 3. számú darabja, mely azonban minden díszítést nél6*