Budapest Régiségei 12. (1937)

Nagy Lajos: A csúcshegyi római villa Óbudán 25-60

42 belső részén egy kiemelkedő félkörvonal fut körbe s ez alkotja a kifolyónyílást is. Belső kavicsos részükön barnássárga zománc borítja a darabokat, külső részükön vörösre vannak festve. Ilyenek találhatók nagyszámban a limesmenti későkori erődökben, darabunk a Kr. u. IV. századból való. Megállapítható volt azonban az eddigi kutatásaink alapján, hogy ez a típus képviseli az átmenetet a Kr. u. III. századból, ahol még a festés jelen van s a zománc csak a belső részen szerepel. Az újabb limeskutatásaimnál a IV. sz. második feléből már ilyeneket nem is találhatni, sőt a zománc színe is megváltozott. A pannóniai legkésőbbi zománcos dörzsölőtálakra vonatkozólag csak Alföldi András dolgozatára utalok. (Leletek a húnkorszakfiti !~iai... • • -•; • "• • •'••'. • ' '••' ' " •'*' 6. KÉP. KÉSŐ-RÓMAI DURVA KERÁMIA. 7

3 nagyság. ból és ethnikai szétválasztásuk. Archaeologia Hungarica. . .) Találtuk ezeket a 6. sz. caldarium apsisától kívül délkeletre egy szemétgödörben. A villa ekkor tehát még lakott volt. Későkori s\ürkeanyagú bögre töredéke. Együtt került elő a zománcos dörzsölőtálakkal a szemétgödörből. (5. kép második sor 1. sz. a.) Keményre égetett bögreformájú, utólag füstöléssel feketére fényezve. A bögrét égetés előtt vékony pálcikával behúzott vonaldíszítéssel látták el. A díszítés az edény kihajló pereme alatt kezdődik s egy sávban egymást váltogató háromszögek sorából áll, melyek egyike párhuzamos vonalakkal, másika szabálytalanul benyomott pontokból áll. Ez alatt az edény testén még hasonló behúzott vonaldíszek szerepelhettek, de ezeknek csak nyomuk maradt meg. A bögre for-