Budapest Régiségei 12. (1937)

ÉRTESÍTŐ - Nagy Lajos: Az Aquincumi Múzeum kutatásai és gyarapodása az 1923-1935 években 261-275

274 LEG . . , SA (kerek monogramm), FIG . , . . IG-SAB. A Külső-Szentendrei-úton megkezdett vízvezetéki csöveket 1935-ben a Nánási-úton is folytatták. A Krempl-malom körül egy oltárkő töredéke fJunonJi reg(inae) kezdettel és egy bronz kulcs került elő. Ahol a gázgyári alagút átvezet, két fazekas kemencére akadtak, melyek a Kuzsinszky által publikált nagy gázgyári fazekastelephez tartoztak. Edénytöredék alig fordult elő, de figyelmet érdemel egy világító torony külön készült felső tető lezárása tetején sassal. Oldalain bekarcolva kereszt, svastika, tekerőző kígyó és kráter láthatók. A gázgyárhoz lefektetett vízvezető-csövezés alkalmával is voltak apró leletek, így egy agyag oscillum Abundantia alakjával és egy dörzsölőtál pereme FLOS és egy virág jelzéssel. A polgárvárostól nyugatra a bolgárok földjén (Petkow Dimitar) egy mértföld kő alsó része jött elő ab Aq. mp. II. jelzéssel Tib. C. Claudianus helytartósága idejéből. A Csúcshegyen egy villát tártunk fel. Ismertetése a jelen kötetben található. Más hegyvidéki leletekről beszámoló olvasható az «Aquincumi mumia-temetkezések» c. dolgozatomban (1935). Egy kis szarkofág a Rózsadombon S^emlőhegyi-út 23 szám alatt jött elő, melyet Aur. Deipas állított 9 hónapos kisleányának, Aurelia Aurelianak. Az Ürömi-u. 10. számú ház építésekor a munkások késő-római téglasírt találtak s belőle egy kis fekete bögrét szerzett a múzeum. A római leleteink az Aquincumi Múzeumban nyertek már részben elhelyezést s ismertetésük szerepel Kuzsinszky Bálint legújabb németnyelvű kalauzában. Ez fel is ment, hogy több szórványos feliratos kőről is külön megemlékezzem. Jelen alkalommal a topographiai alapon álló összefüggő zárt leletek fontosságára óhajtottuk a figyelmet felhívni. * Nem mondhatjuk, hogy az őskori leleteink száma megközelíti a római anyagunkét. Mindenesetre azonban a fővárosunk őskorára olyan leleteket menthettünk meg, hogy egy újabb összefoglalást adhatott róluk Tompa Ferenc, melyben az újabb leleteket is felsorolva kapjuk (Tanulmányok ... IV). Legszebben van képviselve az őskori kultúrák folytonossága a Tabánban. A La Tène kultúra utolsó szaka itt átmegy a római uralom idejébe s a helyi bennszülött telep továbbélését mutatja (v. ö. Tabán a régészeti ásatások világában. Tanulmányok . . . IV). Szegény a népvándorláskori és honfoglaláskori leletanyagunk is. Figyelmet csak a Mexikói-úton talált kard érdemel (Pestváros eredete. Tanulmányok III). * Az ásatásaink alkalmával különös fontosságot tulajdonítottunk a magyar középkor monumentális emlékeinek feltárása mellett az apró leletek megmentésének is. Békásmegyeren a Puszta-templomtól északra két középkori lakóházat találtunk a XV— XVI. századból. Értékes leleteket a páncélos lovas-alakokkal díszített kályhacsempék nyújtanak, valamint a vasszerszámok. Óbudán a Főtéren végzett vízcsőlefektetésekkel egyidőben folytatott ásatások egy nagy háromhajós bazilika alapjait eredményezték a XIV. század végéről. A szentélylezárást a dohánygyár udvarán találtuk meg. A falakba beépített római és kora-román építészeti faragványokból többet mentettünk meg. Középkori falak jelentkeztek a Laktanyautca elején és még több helyen középkori kerámiával. A Calvin-utcában Lux Kálmán egyet. m. tanár folytatta a korábbi ásatásokból már ismeretes templommaradványok feltárását. Előkerült a megerősítésre szolgáló nagy templom-erődfal kőfaragó jelekkel, valamint