Budapest Régiségei 12. (1937)

ÉRTESÍTŐ - Nagy Lajos: Az Aquincumi Múzeum kutatásai és gyarapodása az 1923-1935 években 261-275

2ZÍ téglát gyűjtöttünk a legio II. adiutrix változatos bélyegeivel. A S%él- és Szellő-utcák sarkán két kis szentély egy nagyobb templomkörzet részei lehettek. Innen apró oltárkövek, agyagmécsek és terrakották voltak a kis leletek. A Szellő- és Kerék-utcák sarkán római épület maradvány hypocaustummal és többszörös átépítéssel látott napvilágot. Teljes alaprajz nem alakult ki, de a téglabélyegek világosan beszélnek a többszörös átépítés mellett. A legio II adiutrix félholdalakú és keretezett bélyegei mellett megtaláltuk a későkoriakat is: . XERPAN1NF, és egy már Szekcsőről ismert monogrammot, mely az előbbi rövidítése is lehet. Ezekből az utcákból, valamint a Korházutcában felhagyott temető területéről a házépítkezések és közmunkák alkalmával előkerült sok szórványos leletet nagy szeretettel és áldozatkészséggel Fehér Ödön járásbíró úr neje mentett meg számunkra és ajándékozott múzeumunknak. Ajándékai között van többszáz érem és terra sigillata, kőemlékek, kameák, bélyeges és bekarcolt írású téglák, terrakották, pannóniai szürke, benyomott díszű, valamint zománcos edénytörmelékek, falfestmények, stukkók stb. A Bécsi-út 170—172 sz. alatt, a Magdalinvegyészeti gyár udvarán két, kőlapokból összeállított késő-római sírt jelentettek. Két kő feliratos volt. Korai sírkertek vagy aediculák falába voltak eredetileg behelyezve. Az egyik FI. Licinius, a canabae decuriojának és családjának emléke, a másik csonka sír kövön Savariaról történik említés. A Selmec^i-utcában az új evangélikus templom alapásásakor 1935-ben két fazekaskemence jött elŐ. A durva házi edények mellett csak benyomott díszű, szürke anyagú pannóniai áru fordult elő. Az egyik kemence mellett egy háromfülű bögrében közel 800 ezüst dénárt emeltünk ki, mely eddig a legnagyobb aquincumi éremlelet. Az érmek utolsói Hadrianus korából valók s jelzik a keBudapest Régiségei. XII. mencék működési idejét is. Később e helyre temetkeztek. Két, kőlapokból összeállított csontvázsír került elő. Az egyik mellékletei két Probus, két Aurelianus és egy-egy Tacitus és Diocletianus korából való ezüst érem, ládaveretek alakos dísz nélkül, két arany fülbevaló, aranyvégű ezüst hajtű, csontkarperec stb. Szép eredménnyel kecsegtet a katonaváros amphitheatrumának 1935-ben elkezdett nagyobbméretű feltárása, mely a táborváros alsó határát jelzi. A Nagyszombati-utca (régi Határ-utca), Szőlő-utca és a Viadorutcai részeken az eddigi ásatások alapján megállapíthattuk az észak—déli irányú nagyobb külső átmérőjét, mely 120 m s így jóval nagyobb, mint a csigadombi polgárvárosi társáé. Csak jelentéktelen apró leletek kerültek elő, középkori épületmaradványra eddig nem akadtunk. * A polgárváros területén az utóbbi években is sok lelet járult hozzá a polgári kultúra alaposabb megismeréséhez. Az elektromosművek transformátor-épülete és a Schützvendéglő között több épület maradványait tártuk fel. Legértékesebb lelet egy csontbicska nyele gladiátort ábrázoló faragásával. A Schütz-háztól délre eső szántóföldön fazekas-telep részét ástuk ki. Előkerült két kemence és egy kút. A kemencékben megtaláltuk a kiégetett edényanyagot. Könnyen sikerült összeállítani s egy részük a múzeumban négy tárlót tölt meg. A kemencék pusztulása és gyors feladása a markomann háborúkkal hozható kapcsolatba. A transformátor bejárata előtt egy kerek kis épület (szentély) falait találtuk kerámiai leletekkel együtt. A gázgyári lakatos műhely építésekor (1933 okt.) négy szarkofágot találtak, volt egy téglákból épített sír is. Elszórva bélyeges téglákat szedtünk össze a sírok mellől : APVA . . , . PVALE14 . . . , VRSIN . . , 35