Budapest Régiségei 12. (1937)
ÉRTESÍTŐ - Nagy Lajos: Az Aquincumi Múzeum kutatásai és gyarapodása az 1923-1935 években 261-275
272 FRIGERIDVSVPDVXAPVALEl/I, FRIG+RIDVSVPDVX, APVALEI4T1MI, APVALE14TIN1TRI, APIOVINI, APS . . , .. REN .... A falba beépített téglabélyegek világosan bizonyítják, hogy csak Frigeridus vezérsége alatt épülhetett. Pusztulása 378 körül a gót betöréssel hozható kapcsolatbaFalait azonban csak a középkor folyamán hordták széjjel. Leletek közt több feliratos és figurális szobortöredék szerepel. Az épület egyik pillérébe befalazott oltárkőnek, melyet már eredetiben megtalálni nem sikerült, a feliratát a mészhabarcslenyomatból megfejtenünk lehetett. Egy őrtoronynak kellett állni a békásmegyeri Puszta-templomtól északra is. Római nyomokat (maltert, téglát stb.) találtunk is, de maga az Őrtorony a közelben még föld alatt lappang. Békásmegyeren a Kossuth Lajos-üdülőtelep 85. a számú háza alatt egy kisméretű (8* 10 x8'io m) négyszögű őrtoronyban a legio II. adiutrix késő-kori bélyegeit szedtük fel s ezek szerint építése Diocletianus uralmával hozható kapcsolatba. Ettől nem messze délre, a Kossuth Lajosüdülőtelep 5Q. számú telkén a Duna-csónakház előtt egy korábbi őrtorony kiszedett falainak helyét mérhettük csak fel. Itt a legio II. adiutrix és a cohors miliaria nova Surorum sagittariorum bélyegtöredékei jöttek elő s nincs kizárva, hogy a Corijmodus-féle burgusok egyikével állunk szernben. Az aquincumi polgárvároshoz legközelebb fekszik az OHK veekend-hálának építésekor előkerült kis burgus (Kossuth Lajos-üdülőtelep 21.). Teljesen feltártuk. Előkerült egy beépített oltárkő is, melyet Jupiter tiszteletére az ala Fjrontoniniana decuriója állított. A téglabélyegek így oszlanak meg: 3 db. leg. II. ad., 7 db. Jovinus, 25 db. Luppus (Luppianus), 9 db. Frigeridus, 44 db. Frigeridus-Valentinus, 140 db. Valentinus. Építése Frigeridus korába esik. Ezen őrtornyokkal szemben a Duna balpartján is lehettek Őrtornyok. Ilyet figyelt meg Salamon az újpesti Sas-csárda helyén. Ezek felkutatása a jövő kutatások feladata lesz. Akkor kellene mégegyszer átkutatni az aquincumi castrummal szemben, a Rákospatak torkolatánál már több mint 100 év óta ismert balparti erődöt, mely első kiépítését Commodus korába viszi vissza. Valentinianus alatt csak kijavították. Amilyen sűrűn, 2- 3 km. közökben megtaláltuk Aquincumtól északra Szentendréig a limes kis erődítményeit, ugyanilyen számban kell megtalálni délre is az erődöket Nagy-Tétényig (Campona). Eddig azonban csak a lebontott Tabán helyén ,1935 ~^ en került elő Frigeridus kisebb méretű őrtornyának helye (v. ö. Tanulmányok Budapest múltjából IV). A Duna balpartján az Eskü-téren a régi Piarista-rendház területén egy nagyobb castellumnak északi fala és tornya látott napvilágot s ennek épebb részei a föld alatt beboltozva láthatók. Építése Diocletianus uralkodási ideje, s pontos évét is tudjuk Idatius Fasti-jából : Kr. u. 294. (v. ö. Pestváros eredete. Tanulmányok III). * Újabban gazdag leletek kerültek elő az aquincumi tábor canabaejának területén a Vihar- és a környező utcákból. 1932-ben Vihar-utca 24. száma előtt egy kőlapokból összeállított késő római sirban két feliratos kőemléket találtunk. Az egyik sírkövön az elhunyt neve L(ucius) Val(erius) Seutes dfomo/ Bessus, akinek temetési költségeihez a collegium) fab (rum) is hozzájárult. A másik sírkövön ismét szerepelnek az Agrippifnenses Trajnsalpifni.. .] (v. ö. Germania 16(1932) 288 ff). 1933-ban a Vihar-utca szabad térszerű végét egészen feltártuk. Késő római sírok, sírkápolnák, korábbi épületromok alakos festéssel és stukkókkal kerültek elő. 1935-ben az úttest alatt épületmaradványok több átépítés nyomaival, gazdag festményekkel és stukkókkal jutalmazták a kutatást. Sok
