Budapest Régiségei 12. (1937)

ÉRTESÍTŐ - Nagy Lajos: Az Aquincumi Múzeum kutatásai és gyarapodása az 1923-1935 években 261-275

271 bélyeg is. Természetesen ezeket az utcák neve és házszámai szerint őrizzük. A legio II adiutrix eddig még nem ismert változatai is előkerültek. Nem hiányoznak más csapat­testek téglái sem a legio I adiutrix, legio Ilii. Flavia, co hors VII. Br. Ant. és Sever.­tól. Előfordultak még QVADRIBV (és retr.), . .] ININF. Az apró leletek a póvidéki Drag. 25 alakú terra-sigillata töredékek­kel kezdődnek s végigvezetnek a IV. század utolsó évtizedéig. A tábor belsejében más helyen is kerül­tek elő épületnyomok és téglabélyegek csa­tornaépítkezéskor (Föld-utca, Miklós-utca). A külső Szentendrei-úton négy késő római sirt ástunk ki, melyek a tábor árkán kívülestek. Aquincumtól északra a legközelebbi na­gyobb castellumot Szentendre (Ulcisia castra) területén kutattuk át. Nagyságát pontosan megállapítottuk és két tornyát, melyek Dio­cletianus korából származnak, — fel is ástuk. Feliratos kőemlékek sem hiányoztak s ezek legfontosabbika a helyi csapattest, a cohors I. (miliaria) n(ova) S(urorumJ sfagittariorum) egyik decuriójától származik, akinek egy kis képmezőben az álló ábrázolását is kapjuk. Jobbkezével lova kantárszárát fogja, baljá­ban íját tartja. — A téglabélyegek közt a legio II. adiutrix több változattal szerepel, fontosabb ennél azonban a cohors co nova Surorum sagittariorum teljes sorozata. Elő­fordul a cohors I. Ulpia két példányban és az I. Valentinianus erődépítési korszakának számos változata. Folytattuk a tábor melletti késő-római temető feltárását. Másodlagos felhasználásban sok korai sírkövet találtunk, melyekből egy szentendrei kis lapidariumnak vetettük meg az alapját. A szentendrei castellum két ellenerőd­jét újból átkutattuk (1955). Az egyiket a Szentendrei-szigeten a Horányi-csárda alatt teljesen feltártuk s a Rómer által felmért alaprajztól eltérő új burgus-formát állapítot­tunk meg : egy központi négyszögű torony­ból kétoldalt falak vezetnek el, melyek kisebb tornyokban végződve az oldaltáma­dást biztosították. Lelet cserepeken kívül csak téglabélyegekből állott. Típusaik a követ­kezők : APVALEI4TI14I ,...»] LE14TJ­NITRI, APIOVINI, FRICERIDVSVP­DVXAPVALEN, ] DVX. A burgus építése I. Valentinianus uralma alatt történt. A másik hídfó-burgus a horányival átel­lenben, a Duna balpartján fekszik a duna­keszi régi révhá^ területén. Itt csak egyes falak irányát lehetett megállapítani. Ellen­ben sok téglabélyeget találtunk, köztük új típusokat is: OFARNNAXENTIAVIN, OF ARNMXENTIARP, FRIGERI­DV2V . . . , OFARNVRSICINIMG, TERENTIANUS . . . , ARBO . . . , LEGLCMAGaATVRNINS, LEGXG­CVRCICINICEl/LL. Építési kora egyidőbe esik a horányi társáéval. A Duna jobbpartján Szentendréhez leg­közelebb esik a Derra-patak torkolatától délre talált és a horányi burgussal lényeg­ben azonos alaprajzú őrtorony. Már csak az alap falakat találtuk meg s bélyeget is, csak egy imbrexen, de azt is töredékeden. . . L4IO.£ID. Valentinianus korából származik. Átellenben, a Szentendrei-sziget keleti oldalán egy kerek őrtorony felerészét térké­peztük le, melyet Rómer is ismert már. A budakalászi Duna-parton a Lupa-csárda közelében egy nagyobb négyszögű őrtorony feltárásán j évig dolgoztunk. Alaprajza : a bejárat két oldalán lépcsőfeljárat, a kapu előtt kenyérsütőkemence, belsejében négy, tetőt tartó pillér, lakófülke. A négyszögű őrtornyot erős építésű terraszszerű előépít­mény veszi körül. Mivel az egész őrtornyot feltárhattuk, gazdagabb leleteket kaptunk, s megmaradt az őrség megégett gabona­készlete is. A kb. 1500 db. bélyeges tégla a következő típusok között oszlik meg, mindenik számos alfajjal : APLVPPIA­NORD, FRIGERIDVSVPDVXAPLLPP,

Next

/
Thumbnails
Contents