Budapest Régiségei 12. (1937)

ÉRTESÍTŐ - Nagy Lajos: Az Aquincumi Múzeum kutatásai és gyarapodása az 1923-1935 években 261-275

2Ó9 madó gladiátor vésett rajzát kapjuk. 19 31 -ben a Vihar-utcában, midőn a Guttmann és Fe­kete-gyár udvarán csatornáztak, apró tár­gyak kerültek elő. Volt köztük terrasigillata CAMISSAFECIT, LVCANYSF (retr.) jel­zéssel, mécses fenék CDESSI felirattal, de magunk is kiástunk ott egy téglasírt. Ebben a sírban két csontváz feküdt egymásnak megfordított helyzetben. Az egyik csontváz karján három egyszerű bronzkarperec volt. A sír korát datálja az egyik tégla bélyege : QVAOiîlBV^G. A Vihar-utca aç. számú házának alapásásakor 5—6 késő-római tégla­sír került elő. Két téglán a legio II adiutrix bélyegének a maradványát találtuk. A sírok környékén csak durva cserepek voltak. A 25. számú háztól a 14—19. számú házakig az út közepén csatornát fektettek le. Innen egy felsőitáliai applikált díszű edénytöredéket, több délgalliai terrasigillata darabot is kap­tunk, melyek e terület korai megszállása mellett bizonyítanak. Volt azonkívül több későbbkorú terrasigillata is, valamint sima edények bélyegekkel, de ezek közül csak egy ép : MARTINVS. A késő-római korból származnak azok a sírok is, melyeket az Óbudát környező hegyeken találtunk. A Táborhegyen, nem messze a Schuster-féle vendéglőtől egy kő­lapokból összeállított sírban egy múmia maradt meg. A sír tetejének levételekor a friss levegő hatása alatt hamar szétesett, de azért elég nagy darabokat sikerült meg­mentenünk a gyantával ragasztott vászon burkolatából. Egy idősebb nő feküdt itt, ékszereivel együtt, mely két db aranyozott fülbevalóból, 82 db ezüsttel bevont elefánt­csont-gyöngyből, bronz- és csonthajtűkből állott. A vászon közt egy bronz varrótűt találtunk, mellyel a halott leplét varrták össze. A sírban találtunk azonkívül két parafabetétes bőrszandált, egy fadobozban szivacsot és üvegedények maradványait. A halott mellé adott érem Alexander Severus korából való. 1929-ben az Árpád-malom felett kb. 200 m-re, Untisz Mátyás földjén is előjött egy kőlapokból összerakott sír, melyben két csontváz volt. A síron kívül egy bronz kannát és egy nagy bronz tál maradványait találtuk. Nem messze e hely­től Horváth Endre András telkén egy késő­római sírhoz egy nagy oltárpárna tagját is felhasználták. A kiscelli Schmidt Miksa-kas­tély mögött egy új ház alapozásakor két szarkofágot ástak ki, melyek egyikén pelta díszítéses üres feliratmező volt. A sírokban melléklet nem volt. A szarkofágokat Schmidt Miksa szerezte meg. Az Aranyhegy 22,615. helyrajzi számú telkén Schmidtbauer nyűg. hajógépész birtokán 1927-ben egy durva szarkofág jött elő, melyben két csontváz volt minden melléklet nélkül. Nincs kizárva, hogy a feketeszínű horpasztott oldalú edény (Faltenbecher), melyet az útkaparó munká­sok a Csúcshegyről hoztak be, szintén sír­ból származik. Budapest területén kívül, a közvetlen szomszédságból, mely azonban még a római Aquincum alá tartozott, kevés emléket sze­reztünk. Hidegkúton, a Várhegy nevű magas­lat teíején a telektulajdonos egy két olda­lán díszített aedicula-falat ásott ki, az egyik oldal Juppitert, a másik Junót ábrázolja. Ugyanez az ábrázolása annak az aedicula­falnak is, melyet Békásmegyeren vettünk meg s ott Freyer Gyula villájának építésekor ta­lálták. A Kamara-erdő melletti Sabinának nevezett középkori romok átkutatásakor több római kőemlékre találtunk. Volt közöttük három felirattöredék, egy két oldalán díszes kőhasáb (az egyik oldal Fortunát mutatja), és egy sírkő elvágott darabja. Budafokról és Albertfalváról Mihalik Sándor ajándékozott pannóniai benyomott díszes edénytöredéke­ket és egy RESATVS . . . jelzésű fenék­maradványt. Ajándékozás és vétel útján is gyarapo­dott a gyűjteményünk. Első helyen kell említenünk az Árpád-mú^emot, melynek igaz­gatója, dr. Palóczi Edgár tanár készséggel

Next

/
Thumbnails
Contents