Budapest Régiségei 12. (1937)

ÉRTESÍTŐ - Nagy Lajos: Az Aquincumi Múzeum kutatásai és gyarapodása az 1923-1935 években 261-275

270 engedte át gyűjteményének azokat a tár­gyait, melyeknek megőrzésére az Aquincumi Múzeum a hivatottabb. Megkaptuk így azt a kis mészkőreliefet, mely Bacchust és Ariadnét ábrázolja, baloldalon egy kis faun alakjával. Lelték a Társhegyen. Egy mészkő krátertöredék díszítése táncoló satyrból áll. Ez a darab a Nemzeti Múzeumban lévő s a múlt század közepén a Hajógyár-szige­ten talált nagy kráterhez tartozik. A mi darabunk a PacsirtamezŐ-utca 62. számú háza előtt jött elő csatornázás alkalmával. A kisebb tárgyak közt van egy Minerva­fejet ábrázoló terrakotta, sírleletből szár­mazó gladius és egy serpenyőfogó töredéke [L-AjNSIDIOD jelzéssel. Alexander Severus perinthosi koloniális medaillonját, melynek hátlapja az elhagyott Ariadne megtalálása, dr. Lehóczky Jenő úr a Leipziger­gyár területéről szerezte s ne­künk ajándékozta. A X. ker. Kőbányai-út 44. számú ház udvarán 1 m mélyen Isis istenasszony 31 mm magas ólom mellszob­rocskáját ásták ki, melyet Zeidler Ottó ven­déglőstől szereztünk meg. Hivatalos úton került a múzeumba a II. ker., Fő-utca 38. számú ház udvarába be­falazott s már korábban ismertetett sírkő, mely Claudius Sever(us)ról, az ala Hispano­rum prima lovasáról emlékezik meg (v. ö. Kuzsinszky, Múzeumi és Könyvtári Értesítő II. (1908) 89—90 old.). A Bimbó-utca 2. számú ház udvarán már régóta állhatott az a mérföldkő, melyet a gróf Majláth-féle bérpalota építésekor Hoepner Guido kir. tanácsos úr útján kaptunk meg. A mérföld­követ Trebonianus Gallus és Volusianus uralkodása alatt Kr. u. 251-ben állították fel, lelhelyét nem ismerjük. Egy fejnélküli tógás férfialakot ábrázoló szobrot Zala György szobrászművész ajándékából bírunk. Kutatásaink közben népvándorláskori sí­rok vagy tárgyak nem kerültek elő. Később­kori, valószínűleg a honfoglalást követő időből való az Újlaki-téglagyár csillaghegyi telepén talált 3 csontvázsír, melyek közül csak az egyiknél találtunk két rossz ezüst halantékgyűrűt. Ugyancsak ilyen halánték­gyűrű fordult elő a S^őlő-utca 24.. számú ház mögött a habarcsgyár területén 1925-ben egy gyermeksírban. Középkori kereszt-jelzésű cseréptöredé­ket, egy vas sisakot, kardot, melyek ásatá­saink közben a felső rétegben találtattak, a Halászbástyán alakult új testvérmúzeumunk­nak adtunk át, viszont mi is elhozattunk onnan egy mithológikus relieftöredéket, mely aediculában Bacchust és Ariadnét ábrázolta, de ma már csak Bacchus töredékét mutatja. * 1932—1935 1932. és 1935. közti zártabb ásatási idő­szak az Aquincum környéki limes kiépíté­sének megismerésére fontos jelentőségű. Az aquincumi castrum történetének és topographiájának pontosabb megismerését segítette elő az 193 5. évi nagy vízcsőlefektetési munkálat. A Kulcsár-utca és a Szentlélek-tér kereszteződésénél előkerült a tábor déli fala, mely kelet-nyugati irányban húzódott a Cál­vin-utca irányában a református egyház terü­lete felé. A délnyugati saroktornyot a Cál­vin-utcában kell keresni, az ott felásott közép­kori épületmaradványoktól északra. A Lak­tanya-utcában a tábor északi falára és az árokrendszer nyomaira akadtunk a folyam­őrségi laktanya bejáratával átellenben. A fel­hagyott zsidó temetővel szemben, ahol már korábban egy régi falból másodlagos fel­használásban a helytartók által felajánlott 11 oltárkő került ki, apsisos épületmaradvány, hypocaustumus fürdőhelyiségek, vízvezetéki ólomcsövek láttak napvilágot, melyek a prae­toriumhoz tartozhattak. Az aquincumi tábor kiépítésének korára rámutat egy dénár-lelet (29 db), melyet a Laktanya-utcában egy római falban elrejtve találtunk, a pénzek utolsója szép fenntartású több Traianus-dénár. Sok volt a tégla-

Next

/
Thumbnails
Contents