Budapest Régiségei 12. (1937)
ÉRTESÍTŐ - Nagy Lajos: Az Aquincumi Múzeum kutatásai és gyarapodása az 1923-1935 években 261-275
264 Épületek voltak a Szentendrei-út alatt is, s az aquaeductusig a terület be volt építve. Az ásatások területétől délre a mezőőri lak átellenében, mikor a HÉV második sínpárját építették, 1929-ben egy lakóház maradványai jöttek elő. 1931. október és november havában a Szentendrei-út vízvezetéki és csatornázási munkálatainál a Schütz-féle vendéglőtől északra az úttest 1*5 m szélességben lett megbolygatva. Itt mindenütt falak jöttek elő. Legtöbb keresztben, de a villanyáram-elosztótelep környékén az úttesttel egy vonalban. Ez a fal azt mutatná, hogy a múzeum területén a római út nyugati oldalán húzódó boltsor az aquaeductus felé fallal lett volna lezárva. Az áramelosztótelep közelében agyaggyár és mécstelep marad' • •«•• 1 i" A - 1 LVCIVS, ványai jöttek elo. A mecseken p FORTIS, COMES és L-NARI jelzések voltak. Az agyagedények, főleg a nemes terrasigillaták és a pannóniai benyomott díszű edények oly nagy számban kerültek elő, hogy ezt csak azzal magyarázhatjuk, ha a boltok legtöbbjeiben ezekkel kereskedtek. A terrasigillaták közül igen sok, egykét kis rész kivételével, egészen összeállítható. A lakóházakban fűtési szerkezetek is voltak, a falakon díszes falfestmény és elő jött több stukkó párkánytöredék. Az egyik helyiségben egy életnagyságú, Aesculapiust ábrázoló márványszobor torzóját találtuk, sajnos, a tűz a márványt nagyon megviselte. Kb. ioo-ra tehetjük a terrasigillata edények bélyegeit. A múzeum bejáratánál lévő római út folytatása is megvolt. Ettől északra egy hosszú terem nyolcszögű téglamozaikkal volt kirakva. A hozzácsatlakozó másik helyiségben egy márványkar s apró terrakotta szobortöredékek jöttek elő. Ezzel szemben feltűnő, hogy bronz-, vastárgyak és érmek nagyon kis számban voltak találhatók. A civil város déli határa a Schütz-féle vendéglő mellett a gázgyár felé betorkoló útnál keresendő. A villanyáram-elosztótelep 19 51. évi építkezése szép leleteket is eredményezett; e terület még a városfalon belül fekszik. A telep építkezéseinél kb. 6—7 m mélyre mentek le. Épületfalak kerültek elő, s különböző nagyságú helyiségek. Az egyik helyiség alatt pince volt. Ebben a pincében találtuk meg az egyetlen, ókorból reánk maradt orgonát (hydraulus). Ez az orgona a felső helyiségben állott s annak leégése alkalmával zuhant le a pincébe. Az orgonából megmaradtak a bronzalkatrészek, az alsó rész, melyben a levegő és víznyomás szabályozását szolgáló berendezés volt, elpusztult. Az orgonának 13 billentyűje volt, melyek 4—4 síphoz szóltak, így a sípok száma összesen 52. A hangszabályozásra ezenkívül 4 regiszter szolgált. Az orgona el volt látva egy bronztáblával, mely az ajándékozó nevét örökítette meg. Ebből tudtuk meg, hogy az orgonát (hydram) G. Jul. Viatorinus, az aquincumi városi tanács tagja, volt aedilis és a collegium centonariorum praefectusa ajándékozta a fenti céhnek Modestus és Probus consulsága idején, Kr. u. 228-ban. Ugyancsak a pincéből jött elő egy bronzszobrocska, mely a háromfejű Cerberust ábrázolja, amint teste köré kígyó tekerődzik. A kutya foga, szeme és nyaklánca ezüst berakás. Innen való egy kétlángú bronzmécses is. Ez a terület nagyon gazdag kerámiai leletekben is, amit annak köszönhetünk, hogy egész mélyre hatoltak le. A mécsek bélyegei: FESTI, CDESSI, VICT. Van sok pannóniai benyomott díszű edény. A terrasigillaták közt előforduló bélyeges fenekek a következők: MASCVLIM, s ennek a külső fenekén bekarcolva kurzív írással Adiutor, MACIIRATIF, COSTIOPRFE, FIRMV[S], VIRILISM, MERINVS-F, PATERNINIOF, VICTORIN[VS], VICTORINVSFE, SEVERVSFECIT, DIVICATVS. A reliefdíszes darabok közt kiemelkedik egy korai délgalliai Drag. 37 tál, melyet egésszé sikerült kiegészíteni. A reliefdíszes darabokon szereplő bélyegek :
