Budapest Régiségei 12. (1937)

ÉRTESÍTŐ - Nagy Lajos: Az Aquincumi Múzeum kutatásai és gyarapodása az 1923-1935 években 261-275

263 zéssel, egy másik ilyen darab SA[TTO] jelzéssel kerültek elő. A Szentendrei-út mellett a kihányt kövek közt egy római négyszögletes tégla is előkerült kurzív írással : Tus \ casia \ Avitus. A civil város területén belül, a múzeumtól nyugatra a HÉV új sínpárjának lefektetésekor 1929-ben a sínek helyét előbb felástuk. Épületmaradványok kerültek elő, s köztük apró leletek, mint pl. bélyeges terrasigillata töredékek: CIPPI-M, BELATVLLVSF, MATIIRNV[S], M.EMVSVSFÉ. Az új állomásépület alapozásánál egy vízvezetéki pillér jött még elő s annak az útnak a folytatása, mely a múzeum bejáratától a Duna felé halad. A múzeum környékén a már felásott városrészen belül 1929-ben felástuk a macellumtól délre eső s a régebbi ásatások alkalmával elhagyóit területet is. Itt több építésréteget konstatáltunk. A legalsó részen egy fazekastelep maradványa tárult fel sok anyaggal. Kiemelendő többek közt egy szép terrakotta-szobor Abundantia ábrázolásával, több terrakotta töredék, sok mécses, alsó fenekükön fenyőág és FAB1 jelzéssel. A gyár terrasigillata-termékeinek jelzései MAXIMINI, TIFLORLORNT, INNIAMAIVS. Ezen kívül a Drag. 37. tálak kívül benyomott díszítéssel vannak ellátva. Ez a gyár a III. század közepén égett le s akkor a helyét elplanírozták és feléje újból építkeztek. A gyártól délkeletre egy pincét szabadítottunk ki s benne egy többemeletes világítótorony maradványait leltük, melyeket összeilleszteni s kiegészíteni sikerült. Ezen a környéken volt egy oszlopos terem is, melyet később átépítettek s benne egy öntőműhelyt rendeztek be, mely mellől egy díszes bronz kandelábermaradványt szedtünk fel. A legalsó rétegből egy Eponanak szentelt oltárkő töredéke jött elő. Az a széles út, mely ezen épületcsoport mellett halad, mint az út felszíne alatt talált érmek mutatták, végleges formáját csak a III. században vette tel. Az út nyugati oldalán fedett oszlopcsarnokon belül üzletek sorakoztak egymás mellé. Az egyik ilyen üzletet 1931-ben részben kitisztítottuk s az alsó rétegben nagyon sok díszes terrasigillatát és bélyeges töredékeket találtunk. Ezekben a terrasigillatákban egy leégett edényüzlet maradványát kell látnunk, melyet az új felmagosított padozat alá töltőanyagnak használtak. A kereskedő (negotiator artis cretariae) üzletében csak galliai, még pedig majdnem kizárólag lezouxi gyárosok anyagát tartotta. Ezt bizonyítják a díszes cserepek s az azokon talált bélyegek : ALBVCI, CINTVSMVSF, Criciro (retr. kurzívírás), [C] O B N E RT V [SF] (élesen elüt a rheinzabernitől), PATERNI (retr.). A sírna edények bélyegei: AVENTINI-M, [C]IPPI-M, PRISCINIM, CONOLI-M, BORILLIOF. Ez az üzlet Hadrianus idejében éghetett le, mert a mesterek javarésze az ő uralma alatt dolgozott s ilyen árukat a viszonteladók sokáig nem tartottak raktáron. 1930-ban a gázgyári újabb lakóházépítkezésnél (111. csoport jobbszárny) kevés fal jött elő, s a leletek azt mutatták, hogy ezt a részt a III. század elején már nem lakták, hanem egy szabad tér lett volna, mely a nem meszsze fekvő peripteros-templomhoz tartozott. A leletek közt volt sok bélyeges terrasigillata (HIILIINIVS -i CSSER, PATERCINI, OADG-ATIS.F,SOLIOFEC,CVRCI.MA. REGINI-M, CAMVLIM), mécses FORTIS és VI CT jelzéssel és érmek. A civilváros épületei nem szakadnak meg a mithraeumtól keletre fekvő mélyedésben sem. Ezt bizonyítva láttuk, mikor 1928-ban a gázgyári kantintól délnyugatra a sportpálya helyét felástuk. Összefüggő nagy épületet nem tudtunk ugyan feltárni, de ami előkerült, abból meg lehetett állapítani, hogy ott is egy nagy közfürdő volt, melynek az egyik apsisos termét teljesen kiszabadítottuk. Lelet kevés volt. Egy fibulatöredéken kívül terrasigillatákat találtunk, köztük egy díszített darabon VERECVNDVS bélyeget.