Budapest Régiségei 12. (1937)
Láng Nándor: Római rokokó bronzszobrocska az Aquincumi Múzeumban 3-24
22 fel. Bronzunk az utóbbi módon kapcsolódik az alexandriai hellenisztikus művészethez. Datálásánál egyéb jelek mellett utaltunk az alexandriai erotomaniának újjáéledésére, amely ennék, a szüretelő Eros motívumával együtt Pompejiben bekövetkezett másodvirágzása után az érem- és falképek alapján a Kr. u. 2. század vége felé ismét kimutatható. Annak illusztrálására, hogy a mi csoportunk vezérmotívuma milyen népszerű volt, hogy időnként fel-felbukkant emlékeink sorában, meg kell említenünk azoknak a vésett köveknek a tanúságát is, amelyek a richmondi márványtól az aquincumi bronzig terjedő útnak egy közbülső állomását jelzik. Jellemző példaként bemutatjuk a berlini múzeumnak ily tárgyú gemmáiból az, 5. képünkön láthatót, 1 amelyen három szárnyas Ámorka szedi egy szőlős fa fürtjeit : az egyik létrán mászik fel a fára, a másik kosárban bocsátja le a szüretelt fürtöket, melyeket harmadik társuk fölnyujtott kezeivel készül átvenni. A szőlőtőtől körülölelt fa a bronzunkon ábrázoltnak a mása, az ágai közt mászkáló Ámorka a richmondi márvány lombsátorának pici alakjaira emlékeztet, míg a földön álló társuk tartásával, fölnyujtott karjaival főalakunknak felel meg. A gemmakép összefüggése a Lugasos Eros motívumával és annak késő római kivonatával szembeszökő : a kompozícióban való eltérés a művészeti megjelenítés mikéntjében kapja magyarázatát: a reliefkép szabadabb csoportosításával szemben, amelynek hosszúkás négyszögű teret kellett kitölteni, a természeténél fogva zártabb szoborműben való visszaadás megkövetelte, hogy a földön álló, fürt után nyúló Ámorka a fatörzs mellé kerüljön. Furtwängler az augusztusi klasszicizmus korába helyezi ezt a gemmát, 2 amely nyilvánvalóan az alexandriai hellenisztikus rokokó mintaképeire megy vissza s rokonságba hozható mind a richmondi Lugasos Erosszal, mind az aquincumi kis csoporttal. E két szobormű jellegzetes motívumának érdekes alkalmazásával találkozunk még egy római, Hadrianus korába tehető márványszobron 3 (6. kép) : fatörzsszerű támasztékján szőlő fut fel, melynek fürtjeit a magasban két Ámorka szedegeti, míg lent kis, szakállas kecskelábú Pan veszi át az egyiktől a szőlővel teli kosarat. 5. KEP. SZÜRETELŐ ÁMOROK. Berlini gemma képe. (Kétszeres nagyítás 1 A. Furtwängler, Die antiken Gemmen (1900), I, Taf. ?6, 19, II, 175. 2 A. Furtwängler. Beschreibung der geschnittenen Steine im Antiquarium (1896), 626?. sz., XII. 1. 3 Reinach, Rép. stat. 1, wj, 5. Heibig, Führer 2 , 2,872. Einzelaufn. 7656.
