Budapest Régiségei 12. (1937)

Horváth Henrik: Szentpéteri József pesti ötvösmester művészete 197-257

225 1830-ban aránylag magas árért a bécsi császári kincstárba került. Az ezen vételre vonatkozó okmányok élénk fényt vetnek azokra a szegényes, a napóleoni háborúk által teljesen kimerült időkre és Ferenc császár szigorú nyárspolgári gazdálkodására egyaránt. A felterjesztés mellett, melynek kelte Baden, 1830. agusztus 10-e, az alaposan megfontolt császári határozatot olvassuk : Ich genehmige den Ankauf des von Silberarbeiter Szent Petri in Ofen angebotenen Basreliefs um den Preis von zweytausend fünfhundert Gulden C(onventions). M(ünze) aus der zu Ankäufen von inländischen Kunstwerken bestimmten Dotation und gestatte, dass die Zahlung in den ihm angetragenen Raten geleistet werde. Von dieser meiner Entschliessung ist das Finanzministerium in Kenntniss zu setzen. Schönbrunn den 23. August 1830. Franc. E bürokratikus körülményességeken lehetne ugyan mosolyogni, ha az okmányból világosan ki nem tűnne, hogy egy ily előterjesztés már 12 nap múlva megkapta a császári aláírást, és a vételárt, illetve annak kétharmadát már ki is fizették. A bonyolult átutalási és könyvelési folyamatról tanúskodó és Czernin gróf főudvarmester által aláírt végzést más alkalommal már közöltem.

1 Ebből láttuk, hogy itt egy szűkmellü, de azért óvatos és lelkiismeretes bürokrácia bontakozik ki, mely még pontosan körülhatárolt dotációk terhére eső kiadásokat is nagybölcsen latolgatja és úgy véli, hogy ez 2500 forintot kitevő vételár (egy császári pénztárca számára bizony nem valami magas összeg) csak három egyenlő részletben fizetendő ki. Kissé groteszkül hat ezen főudvárnagyokból, főkamarásokból, kincstári és pénztári hivatalnokokból, bécsi és pesti bizalmi emberekből álló hatalmas apparátus, melynek sorompóba kell lépnie, hogy egy közepes kaliberű művásár likvidáltassék. Az egész sürgés-forgás felett pedig Ferenc császár családapai serénykedése és aggódó tekintete lebeg, ki Gnllparzer rosszmájú szavaival élve csak oly mértékben kedvelte és pártolta a művészeteket és tudományokat, amennyiben számokban és súlyban kifejezhető hasznot nyújtanak, bebútorozván a szellemet a nélkül, hogy azt felemelni vagy megerősíteni tudná vagy akarná. Megható tükörképe ez annak a sok tekintetben szűklátókörű, de a maga keretein belül egységes és őszinte biedermeier-kornak, mely a napóleoni 1 História. Külföldi kapcsolatok. lÇ}o. 12. 1. Budapest Régiségei. XII. 29