Budapest Régiségei 12. (1937)

Nagy Lajos: Ácsszerszámokból álló tömeglelet az Aquincumi Múzeumban 153-178

i

7

6 mesteremberi színvonalra leszállított tömegmunka jellegét viseli magán. Gyakran a páncél egész mellső részét ilyen trébelt bronzlemezek fedték be, melyeknek ábrázolásai a katonaság életével, mintegy a rendeltetéssel állanak összhangban.

1 A páncéldíszítések egy másik gyakori fajtája a bronzlemezeknek vonalas rajzzal való díszítése.

2 Az óbudai áttört díszítések értékét a kivitellel járó fáradságos munkában, a díszítőelemekben s azoknak mesteri módon való elrendezésében ismerjük fel. Az áttört díszítés (opus interrasile)

3 az antik művészetben különböző időben és helyeken jelentékeny szerephez jutott, de technikai előállításának nehézkessége miatt nem szerepelt huzamosabban ; korok változó ízlése szerint bizonyos megkedvelés, majd idegenkedés mutatkozik velük szemben. Innen van, hogy az áttört díszítés elnevezés alatt szereplő emlékeken a művészi kifejezés jegyei, a dekoratív irány-megnyilvánulások a legellentétesebbek. Az e nemű emlékek sorában egy külön csoportot képeznek a római uralom Kr. u. II. századtól az V. század első feléig tartó korszakából az európai tartományokban sűrűn jelentkező darabok.

4 Ugyancsak ezen időhatár között ez a technikai készség Keleten (Antiochia, Alexandria, s később Bizánc) ii. KÉP. A PÁNCÉL ÁTTÖRT DÍSZÍTÉSEI. eddig még nem tapasztalt magas virágzásra jut s a nyugatitól sok tekintetben ellentétes kifejezési formák jegyében és dekoratív díszek alkalmazásában éli ki magát.

5 Az európai tartományokban talált áttört díszítések legszebb darabjai az öntött s így gyári módon előállított példányoktól eltérően kézi munkával készültek.

6 Az óbudai páncéldíszítések is — melyek közül kettőnek csak szegényes töredékei maradtak fenn — így készültek. Pannónia területe ilyen emlékekben a leggazdagabbak közé tartozik. A legkorábbi emlékek, melyeken 1 Ezeket legutóbb DrexeL ismertette behatóan. Strena Buliciana, S. 57—72. 2 Pannoniaiak között legszebb a bregetiói példány özv. Milch Arminné gyűjteményében (Új Komárom). 3 A. Kisa, Das Glas im Altertume, S 591 ff.; R. Zahn, Amtliche Berichte aus den königl. Kunstsammlungen XXXVIII (191Ó), S. 17 ff. gazdag irodalommal; Behn, Mainzer Zeitschr. V (i9!o), S. 80. 4 Az északi tartományokban való jelentkezésére a nézetek a legeltérőbbek. Zahn (id. m. 20 1.) aranyérmek foglalatán figyelte meg legelőször, mely szokás az Antoninusok korával veszi kezdetét. De ennek éppen a pannóniai emlékanyag mond ellent, melyet Zahn nem ismert. 5 R. Zahn, Amtliche Berichte . . . XXXV (1915), S. 66 ff., W. Deniiison, A gold treasure of the late roman period. New York 1918, pp. 140. Kezdetben Friedr. Schneider (Bonn. Jahrb. 75, S. 152 ff.) nyomán az áttört díszítést általánosságban Keletre vezették vissza, s import tárgyakat láttak bennük. 6 Az ismertetett emlékek bő, bár nem teljes irodalmát adja Zahn. Amtliche Berichte XXXVIII, .S. 17 ff.