Budapest Régiségei 12. (1937)

Kuzsinszky Bálint: Az Aquincumi Múzeum római kőemlékeinek ötödik sorozata 61-152

HA csak egyszer volt (Kr. u. 229-ben). Erről a Dióról tudni kell, hogy azonos a történetíróval, aki 80 könyvben megírta görög nyelven a római történetet Róma kezdetétől Severus Alexander uralkodásáig. Mint Cilicia helytartójának fia, maga is előkelő állásokat töltött be, és ami minket legfőképpen érdekel, 227-ben Pannónia superior helytartója lett (Liebenam, Verwaltungsgeschichte S. 163) és így Pannoniáról a saját tapasztalatai alapján írhatott. A kő lelhelye az óbudai Viktoria (ma Bohn-féle) téglagyár. Kiadta Kuzsinszky, Aquincum-Ausgrabungen und Funde S. 213. Száma319. 62. Egy kerek oszloptörzs töredéke (67. kép két nézetben), melynek átmérője csak 115 cm és a hiányzó oszlopfő felé kissé vékonyodik. Magassága jelenleg 33*5 cm. Szerencsére az a része maradt meg, melyre a felirat volt rávésve. Az első sorban a dedikáló cognomenje állhatott, de a betűk csak félig lévén meg, olvasása kérdéses. Az első betű N és a sor végén NVS bizonyos ; ha a közbül álló két függőleges szár közül az egyik T és I ligáivá volt, még talán mtinus olvasása a legtehetségesebb. A következő sorok betűi annál határozottabbak és egészen tisztán olvasható: sig(nifer) leg(ionis) II \ adi(utricis) p(iae) f(idelis) Antóniáé (sic l) \ domo Mur(sa) \ d(ono) d(edit) \ Imp(eratore) Caes(are) Antonino j Aug(usto) ! ! ! et Comas^ote (sic l) \ II co(n)s(ulibus). Eszerint a dedikáló sig(nifer) leg(ionis) II adi(utricis) p(iae) f(idelis) volt. A sig. rövidítés ritkán fordul elő, de a legío előtt csak sig(nifer) lehetett. Rendesen egészen kiírva találjuk. A legio melléknevének Antommanae kellene lenni, ha helyette Antóniáé áll, csak a kőfaragó hibájának tulajdonítható. Feliratunk legnagyobb érdekessége, hogy a helyet is megnevezi, ahonnan az illető katona származott: domo Mur(sa). Mursa a mai Eszéknek felelt meg. Egészen így: domo Mursa (C. III 13374) található azon a kis sarkophágon, melyben egy ismeretlen katonának Perinthusból hazahozott hamvait helyezték el. Egy másik aquincumi sírkövön (C. III 3560) az 67. KÉP.