Budapest Régiségei 12. (1937)

Kuzsinszky Bálint: Az Aquincumi Múzeum római kőemlékeinek ötödik sorozata 61-152

áll, hogy az elhunyt domo Ael(ia) col(onia) Mursa való volt és ahonnan az is kitűnik, hogy Mursát Hadrianus emelte colonia rangra, felruházván az Aelia névvel, melyet ő viselt. Az oltárfeliratokon szokásos záró formula helyett itt d(ono) d(edit) azt jelenti, hogy az illető, akinek neve az oszlopon említve volt, ajándékul adta azt, amit valószínűleg az oszlopnak tartani kellett. A két d betű között szép borostyánlevél helyettesíti a pontot. De mint az oltárokon, ezen oszlopon is a felirat végén találjuk az időnek megjelölését. A két consul nevéhez kisebb betűket használtak. A kivakart másfél sor nyilván egy császár nevét tartalmazta, míg a másiknak neve et Coma\onte II sértetlenül maradhatott, és minthogy vele senki más nem volt consul, bizonyos, hogy a császár kivakart nevének helyén Imp. Caes(are) Aur. Antomno Aug. Ill olvasandó. Van az Aquincumi Múzeumban egy oszlopfő (képe (Budapest Régiségei V 1897, 137. 1.), mely körülbelül éppoly vékony oszlophoz tartozott, és a tetején levő bemélyedés arra szolgált, hogy egy szobormű belehelyezhető legyen. A felirata szintén a törzsön foglalhatott helyet , de csak az évet meghatározó consulok nevei olvashatók az oszlopfő abacusán. C. III 10486. Ezek pedig ugyanazok. A császár neve itt is természetesen ki van vakarva. Csupán Comazon neve után hiányzik // (iterum), ez azonban, mint feliratunkból látjuk, legfeljebb a kőfaragó hibájából esett ki. V. ö. Wilmanns, Exempla Inscriptionum Latinarum II 2273. így mindkét felirat ugyanabból az évből, Kr. u. 220-ból származik. Comazon consulsága a 374. számú feliratban is előfordul (97. ].). A légiónak Antoniniana mellékneve rendesen Caracallatól (198—217) ered, de Elagabalusnak (218—222) is Imp. Caesar M. Aur. Antoninus Aug. lévén a neve, a legio később ezt a melléknevet csak úgy viselhette, ha Elagabalus megújította. V. ö. a 472. számú oltár feliratát 93. 1. Leihelye biztos, Óbudán, a Kórház-utca csatornázásánál 1927-ben találták, amiből azonban éppenséggel nem tűnik ki, hogyan tartozhatott össze a másik oszloptöredékkel, mely vele nemcsak formára egyezhetett meg, hanem mindketten pontosan ugyanabból az évből valók. Épületoszlopok nem igen lehettek, sokkal inkább pótolhatta ez az újabb oszloptörzs is egy istenség talapzatát. Száma 413.