Budapest Régiségei 12. (1937)

Kuzsinszky Bálint: Az Aquincumi Múzeum római kőemlékeinek ötödik sorozata 61-152

i?9 Ószőny környéki Zselizben (C. III i 1076) látható sarkophágon említett Aelius Domitius, ki domo Erapuli civis Sums, a II. legio veteranusa volt. Erapuli nyilván ugyanaz, mint Hierapolis, ahová Dea Syria való volt. A syr elemet mindenesetre tömegesebben képviselték azok a csapatok, melyek nálunk tartózkodtak. Cumont, Textes et monuments figurés relatifs aux mystères de Mithra I p. 247, jegyzet 8. Ezen segédcsapatok syr eredetét nemcsak elnevezésük, hanem egyes katonák tulajdonneve is elárulja. Csak ők voltak azok a katonák, kik saját honi fegyverzetükkel, az íjjal ellátva (sagittarii) voltak. Még Aquincumtól legtávolabbra, Győrben található az ala I Augusta Ituraeorum sagit(tariorum), mely a Corpusban közölt LXXXIV diploma szerint Kr. u. 167-ben Alsó-Pannoniában állomásozott. Az Ituraeusok syriai néptörzse Palaestina északkeleti részében lakott és onnan származott Bargathes Regebali f(ilius) eqfues alae) Aug. Ituraeorum domo Ityraeus (C. III 4371). De a többi győri feliraton (C. III 43Ó7. 4368. 11083) kívül Budán is akadt az al(a)e Eturaeorum egy kiszolgált katonája (C. III 3446). Egészen bizonyosan már Pannónia inferior helytartója alá tartozott kezdettől fogva a cohors I miliaria Hemesenorum sagittariorum equitata (C. III 10304), melynek állomáshelye Dunapentele volt, hol feliratainak egész sora került napfényre. L. Paulovics, A dunapentelei római telep (Intercisa), Arch. Hung. II 1927, 54. I. 68 sk. Nevét a syriai Emesa után kapta, ahonnan kiegészítették. A katonák közül többen megtarthatták nevöket. Ilyenek C. III 103 16=3334: Marcus Aurelfi us) Deisan domo Hemes(a) vagy C III 10318: M. Aur. Sallumas vetferanus) ex tessfe)r(ario) coh(ortis) (miliariae) Hemesfenorum) domo Hemesa. V. ö. C. III 10315. A harmadik syr csapat, melynek állomáshelye Aquincumhoz egészen közel, Szentendrén (Ulcisia castra) feküdt: a cohors I (miliaria) S(everiana) S(urorum) s(agittariorum) volt és a feliratokban a három S betű közül az első Severiana rövidítése, amely melléknevét Alexander Severus császártól (222 — 235) kapta. Szentendrén két emlékkövet is állított, melyek közül az egyik (C. III 3638) Alexander Severus, a másik (C. III 3639) a felesége, Iulia Mammaea tiszteletére szólnak. Egy felirat (C. III 10581), mely a cohors jelvénytartójától (signifer) származik, Leányfalun került elő. Valamennyien azt mutatják, mily közel jutottak a syrek Aquincumhoz. Jelentékeny számmal, mint az exercitus Syriacus különítményei (vexillarii sagittarii) jöhettek azok, akik közül az egyiknek sírkövét (C. III 13483 a) Carnuntumban találták. A syreknek ez a tömeges megjelenése ugyan már a Kr. u. III. századra esik, midőn az uralkodók maguk is a keleti, főleg sémita vallások legbuzgóbb terjesztői voltak. De annak kezdete már a Kr. u. I. században mutatkozhatott és mindenesetre a II. században jelentékeny lehetett. 18*