Budapest Régiségei 11. (1932)

Kuzsinszky Bálint: A gázgyári római fazekastelep Aquincumban = Das grosse römische Töpferviertel in Aquincum 3-423

93 maradt valami. Oldalfalai feltűnően vékonyak és belül a korong forgásától, midőn a felső sírna szélét hozzáillesztették, keletkeztek a körben futó lapos élek. Kívül halványpiros máz fedte és nem vörös, mint a jobbfajta terrasigillatákat. Az edény csészealakja, amennyire külső profilja mutatja, a Dragendorff által (Terra Sigillata. Bonner Jahrbücher 1895 S. 130) 30-as számmal jelölt edényformának felelt meg, mely különben is ritka azon terrasigillaták között, melyek nálunk előfordulnak. Talán ezen régibb típusnak köszönheti a mi edényünk, hogy díszítése nem olyan, mint az itt készült legtöbb edényé, hanem inkább az idegen befolyást árulja el. A képmezőt fölül egy lapos tojásfüzér szegélyezi, melynek egyes tagjait pálcikák választják el, ahogyan az importált terrasigillatákon szokott előfordulni. Alatta egy gyöngysor fut körben. Lejjebb az edény képmezejében egy vastag indát látunk, mely nagy hullámos hajlásaival vette körül az edény falát. Az egyikben, mely fölfelé áll, egy gyermekalak szalad jobbra, kezét fölfelé emelve, mögötte egy kutya fut, mintha 81. ábra. a hátáról lelógó ruháját akarná megfogni, előtte pedig egy nyúl lapul jobbra. A máz nagyobbrészt lekopott róluk és ezért az egyik karika is a gyermek kezénél egészen eltűnt. A másik karika mögötte azonban látszik. Az inda két szomszédos hajlását, melyek lefelé mennek, egy-egy széles levél tölti be. Az egyik jobbra a szárával együtt, mely az inda oldalából indul lefelé, majdnem egész és páfrányalakú, nem pedig szőlőlevél. Két oldalán itt is megvannak a karikák, melyek még leginkább a külföldi, nevezetesen a franciaországi Lezouxból származó és nálunk is gyakori terrasigillatákra emlékeztetnek. Az edény többi része hiányzik, de a díszítés folytatása a kecskelábú Pánnal kitűnik a mintából, amelyből készült. És éppen ez az edényminta (Tm. 58), mely a hozzátartozó