Budapest Régiségei 11. (1932)

Kuzsinszky Bálint: A gázgyári római fazekastelep Aquincumban = Das grosse römische Töpferviertel in Aquincum 3-423

Ezen a hordón a bélyeg azon a helyen látható, hol a dugónak lyuka van és keresztülment rajta. Ha a dugón, mely most a lyukban van (a 60. ábrán hiányzik), a bélyegnek éppen a középső része, melynek rajta kellett lenni, hiányzik, az csak úgy magyarázható, hogy eredetileg más dugó volt a dongában. A bélyeg (61. ábra) itt más és nem is egyszer, hanem kétszer van beégetve, még pedig egymás fölé és egymással párhuzamosan. Legfeljebb az az eltérés, hogy az alsó sor végén a T betűhöz egy R van odakapcsolva, mely a felső sorban hiányzik. Azért csak ugyanaz állhatott mind a két sorban, t. i. két személynév, melyek egymás után következtek. Mindegyik elején ugyanis M áll, és ez csak M(arcus) lehetett. Utána pedig következett a nomen, az első M után CO és ami a dugón állott, talán Corn(elius). A másik M(arcus) pedig Catr(anius) lehetett. így, amint láttuk, más hordókon is előfordultak nevek, melyek a hordók készítőit jelenthették, de itt a dugó helyén, hol a bélyeg úgy szerepel, mintha vele a hordót lepecsételni akarták volna, inkább a vámtisztekre gondolhatunk. A karcolatok (62. ábra), melyek a hordón látszanak, hamarább vonatkoznak a készítésre, de megfejtésük nehezebb. Ilyen az R és V betűkből összevont jegy az alsó bélyeg jobboldalán. Még talányszerűbbek Ó2 ábra a számok, melyek a bélyegek fölött vannak bevésve. A két X után határozottabb a négy álló vonal, a két végén kiálló négyszögű pontokkal. Ha ezek is számok voltak, a XXIIII a darabszámot jelenthette, mellyel a bognár a hordót megjelölte. A legépebb a harmadik hordó (63. ábra), melynek az alakja is legjobban mutatja, hogyan néztek ki hordóink. Magassága 158 cm, ellenben az átmérője középen csak 85 cm, fölül és alul pedig 63 cm. Az abroncsok ugyan újak, de a dongák, melyeknek száma 22, most is oly szorosan állanak egymás mellé illesztve, mint eredetileg voltak. A szélességük külön61. ábra.