Budapest Régiségei 11. (1932)

Kuzsinszky Bálint: A gázgyári római fazekastelep Aquincumban = Das grosse römische Töpferviertel in Aquincum 3-423

51 zattal együtt elpusztultak és még leginkább a bordák maradtak meg 60 cm-nyire. Ettől a kemencétől keletre, 6 y

2 m távolságban volt az a hely, ahol egy egész rakás dör^stálra (341. ábra) akadtunk. Egy i'20 m nagy és 80 cm mély agyaggödörben feküdt a 14 ép darab, mégpedig egymásba rakva, amint azt csak szándékosan tehették. Annyira egyformák, hogy ugyanabból a műhelyből kellett származniuk és nyilván azért voltak külön eltéve, hogy egyszerre elszállítsák. A törmelékben, mely tetejükön 1 m mélyen kezdődött a földszint alatt, sokféle edénycserép között volt két ép korsó is, melyéknek keskeny tojásalakú testük és hosszú nyakuk van (347. ábra). A másik kemence, mely az előbbitől délre feküdt (XII a nagyobbik térrajzon), nagyobb és csaknem négyzetalakú (32. ábra) volt, mert 4*25 m hosszúsága mellett csak 5 cm rel volt rövidebb a szélessége. Már ez a nagysága valószínűvé teszi, hogy nem annyira edények, mint téglák égetésére szolgált. A belsejében a padozat magasságában csakugyan imbrexdarabok és összetapadt tegulák (33. ábra) fordultak elő. Oldalfalai, melyek 5 5 cm vastagok voltak, nem vályogtéglából, hanem görgeteg homokkövekből épültek. A tüzelőnyílása a keskenyebb nyugati oldalán állott és 90 cm széles lehetett, mint maga a csatorna, mely a tüzelőhelyiség közepén végighúzódott. Két oldalán 15—5 lángvezető közt láttunk, melyek 3 5 cm magasságban kezdődtek és 27 cm szélesek voltak. Itt azonban a szabadon álló 4—4 bordán kívül, melyek 36 cm vastagok voltak, az oldalfalakhoz is egy-egy félvastagságú borda volt hozzáépítve, hogy a szélső közöket befedő téglákat tartsák. A tüzelőnyílás természetesen át volt boltozva, és amint a fűtőcsatorna boltívein látni lehetett, ezek 70 cm magasságban, vagyis a közök fenekénél 7*