Budapest Régiségei 11. (1932)
Kuzsinszky Bálint: A gázgyári római fazekastelep Aquincumban = Das grosse römische Töpferviertel in Aquincum 3-423
52 sokkal magasabban kezdődtek és 90 cm magas félkörívben zárultak. Maguk a boltívek 50 cm magasak voltak és egészen a padozatig értek, mely így i"4 m magasságban feküdt a középső csatorna feneke fölött. A lángvezető közök az oldalfal mellett 12 cm-nél mélyebben végződtek. A padozat egyenként 45 cm hosszú és 30 cm széles vályogtéglákból állott, melyek két sorban akkép voltak egymásra fektetve, hogy az alsó sorban a bordákon nyugodtak és a hézagok köztük a közök közepére estek, a felső sorban ellenben a téglák a közök fölött úgy voltak elhelyezve, hogy a hézagok a bordák fölé kerültek. Ezen hézagok mellett, melyek a téglasorokat keresztben megszakították és egészen be voltak tömve tapasszal, a téglasorokat hosszában is végig ugyanilyen rések választották el egymástól, melyek szintén be voltak ugyan tapasztva, de csak annyiban, hogy mindegyik köz mindkét oldalán egyegy kerek lyuk szabadon maradt. Hogy hány ilyen lyuka lehetett a padozatnak, attól függött, hogy hány sorban feküdtek egymás mellett hosszában a padozat téglasorai. Számításom szerint legalább nyolc sort tételezhettünk fel. Könnyebb volt megállapítani a padozat 28 cm-nyi vastagságát, mely úgy került ki, hogy a téglasorok egyenként 10 cm vastagságához hozzájárult két réteg tapasz <$ és 3 cm vastagságban. Nyugat felé legmesszebben feküdt még egy négyszögű kemence (XIII a nagyobbik térrajzon), melyet azért hagytunk utoljára, mert a tüzelőhelyiségének más berendezése volt (34. ábra). A nagysága 2*58 m hosszú és 2*23 m széles belvilágával akkora volt, mint a nagyobb edényégető kemencéké, a délnyugati keskeny oldalán a tüzelőnyílás 50 cm széles torka 80 cm-nyire előre kiállott, de befelé a középső csatorna hiányzott, melynek oldalai a bordákkal arra szolgáltak, hogy a padozatot alátámasszák. Helyette a padozatot 30 cm vastag fal tartotta, mely a tüzelőhelyiséget hosszában éppúgy két félre osztotta, mint a csatorna, de nem ért a tüzelőnyílásig, hanem előtte 40 cm-nyire végződött, és így az onnan jövő lángok a két oldalán szabadon továbbterjedhettek. Ezek a közök a falnyelv és az oldalfalak között 97 cm szélesek voltak és a padozat fölöttük csak úgy tarthatta magát, ha boltozaton nyugodott. Minden bizonnyal abból származott az a kis ékalakú vályogtégla, mely még a törmelékben felismerhető volt. A többi téglák, melyek mind vályogból készültek és keményre voltak égetve, apró darabokra törtek. Köztük hevert az a nyers agyagköcsög is, mely a reá-