Budapest Régiségei 11. (1932)

Kuzsinszky Bálint: A gázgyári római fazekastelep Aquincumban = Das grosse römische Töpferviertel in Aquincum 3-423

34

8 tői, s eredetileg nem is annak készült (355. ábra). A korongon nyersen megformázott edényt kézzel mintázták tovább. Az elálló fülek applikált készítmények, valamint a már csonka orr is. A szemöldököt apró benyomásokkal éreztették. Az ilyen durva anyagból készült fejes urnáknál az arc visszaadása csak sematikus szokott lenni (v. ö. Behn, Römische Keramik S. 213 f. irodalmát). Különben is a mi példányunk valamelyik helyi fazekas Önszórakoztatására készült darab. A klagenfurti múzeumnak egy Virunumból származó karikatúra fejes edénye hasonlít legjobban hozzá (v. ö. Egger, Führer durch die Antiken-Sammlung des Landesmuseum in Klagenfurt S. 108 Abb. 88). Késő-római edények, Talpas serleg, öblös hasán négy behorpasztással és magas, bő nyakkal (356. ábra). Anyaga kemény, szürkeszínű, kívül sötétzöldes bevonással. Magassága 16*7 cm. A négy behorpasztott felületén azonos benyomott díszítés szerepel, mely lineáris és geometrikus jellegű. Az egyes behorpasztott részek közt négyszer függőlegesen benyomott felirat szerepel : VTEREFEI. Az utolsó vonás L betű akar lenni, s így olvasása: Utere fel(iciter). K. 65. Egy hasonló alakú és színezésű kisebb pohár széles öblén négy behor?57- ábra. pasztás van. A nyaka a száj felé gyengén összeszűkül és alacsonyabb. Mag. 8*7 cm. Az edény öblös testének felsőrészén egy apró körbefutó bekarcolt vonalakból álló sor van, s ennek előállítására sarkantyú vagy kör-körös bélyegzőt használtak. K. 21. Ez a két edény még formájánál fogva római, ellenben a K. 96 jelzésű kétfülű bögrécske (mag. 105 cm) eltér az ismert formáktól, s azokhoz az edényekhez kapcsolódik, melyeket germán vagy még romai-germán jelzővel illetnek (357. ábra). Ennek az anyaga is szürke s külseje sötétzöldre van bevonva. A nyakánál finoman pálcikával behúzott és fényesen előtűnő vonalas díszítés van. Ez egy sor cikk-cakk vonal, s ezalatt kettős függőleges vonalak által határolt szakaszokban egy-egy függőleges hullámvonal, az edény testének felső harmadán pedig ferdén menő sakktáblafigura. Ez a díszítő technika ismeretes már a murgai edényről (Hampel, Alterthümer I Fig. 290), az