Budapest Régiségei 11. (1932)

Kuzsinszky Bálint: A gázgyári római fazekastelep Aquincumban = Das grosse römische Töpferviertel in Aquincum 3-423

20 tak. Aki pedig használta, magánember volt, névszerint Vindo és ami még érdekesebbé teszi, ha a bélyeg olvasása helyes, utána Aquincensis állhatott. Mivel téglaégető kemencék voltak, nem lephet meg, hogy mészégetőkemencéket is találtunk, melyeknek nem sok értelme volna, ha csak edényégető kemencék fordultak volna elő. A három legnagyobb és legépebb mészégető kemence (A, B és C a 3. ábrán) csakugyan ott állott, ahol legközelebb voltak azokhoz a legnagyobb kemencékhez (I—Ili), melyekben a legtöbb valószínűség szerint téglákat égettek. Kisebb mészégetőkemencék voltak ugyan távolabb is, néhány egészen kis kemence pedig már a fazekasnegyeden kívül (48. ábra) állhatott. A berendezésük, úgy látszik, mindenütt ugyanaz volt. Ott azonban, hol ilyen nagyban történt az agyag feldolgozása, még kevésbbé hiányozhattak a kutak, amelyek más fazekastelepeken is találhatók. Nálunk a telep északnyugoti szélén, a Dunától legtávolabb, véletlenül kerültek napfényre, midőn a két gazométer alapjait 5—6 m mélységig leásták (52. ábra). Sűrűn egymás mellett voltak, oly sűrűn, hogy csak a fazekasok használhatták. Alig egy-két kútnak oldalai voltak kőből fölfalazva, a többiekét faburkolat képezte, melynek maradványait a kavicsréteg vize még elég jól konzerválta. A szokás itt is az volt, hogy a kutak belsejét vagy négyszögalakban körüldeszkázták, vagy hordókból állították össze, melyeket eredetileg áruszállításra használtak. Ezért találhatók a hordók dongáin beégetett bélyegek, melyek természetesen különbözők lehettek. Hordóinkon kétfélék, aminők máshonnan nem igen ismeretesek. Az egyik esetben a dugókat bélyegezték át, még pedig nyilvánvalóan az elvámolásnál, mint a vili(cus) és co(nductor) megjelölések egyes személynevekkel kapcsolatban (70. ábra) következtetni engedik; a másik esetben a dongákon hosszában ugyanaz a bélyeg (57. ábra) nem kevesebbet mond, mint azt, hogy az árú, mely a legio II. adiutrix kórháza részére, in r(ationem) val(etudinarii) leg(ionis) II ad(iutncis) érkezett, vámmentes (immune) volt. Maga a kórház persze másutt állhatott és nem lehetett ezen a vidéken, ahol a polgárváros feküdt. Magától értetődik az is, hogy a hordók régebbiek, mint a kutak, és ha ezek a fazekasteleppel egyidejűleg Marcus Aurelius idejében, 161 előtt keletkeztek, a hordók még a II. század első feléből valók. így van értelme a conductornak, mert később a császárok már nem adták bérbe, hanem saját tisztviselőikkel, a procuratorokkal igazgatták. Új mindenesetre az volna, hogy vámmentességet már azelőtt is élvezett a katonaság. Ezen összefoglalás arra szolgál, hogy áttekintést nyerjünk az egész leletanyag fölött, mely a gázgyári fazekasnegyed helyén napfényre került. A követ-