Budapest Régiségei 10. (1923)

Kremmer Dezső: Pest-Budát ábrázoló német metszetek 81-215

tói kezdve nemcsak hazánknak, hanem .a messze nyugatnak közérdeklődését is maga felé irányította. Ezt a közérdeklődést mi sem bizonyítja élénkebben, mint az, hogy majdnem valamennyi Pest-Budát megjárt követ, utazó, akár tudós vagy katona, akár művész vagy politikus, több-kevesebb sort szentel a budai kastély s az abban hullámzó udvari élet ismertetésének. Ezeknek az egykorú följegyzéseknek töredékeiből, mint mozaikkövekből lehet csak megrajzolni a budai királyok fényes palotáját, s az egykorú metszetek gondos egybevetéséből, mint másik forrásból lehet kiegészítenünk a tudósítások hézagait. Ez utóbbi munkát Lux Kálmán végezte el korszakalkotó művében.

1 A följegyzések, történeti szempontból két osztályba sorozhatok. Egyik csoport nagyobb súlyt helyez magának az itt folyt udvari életnek leírására, s e kétségtelenül nagy értékű, művelődéstörténeti vonatkozásokban bővelkedő tudósítások bennünket ezúttal nem érdekelnek, csak annyira, amennyire itt-ott egy-egy elejtett topográfiai megjegyzés forgácsára bukkanunk. A másik csoport, melybe azok a tudósítások sorakoznak, a melyek elég bőven részletező modorban adatokat szolgáltatnak a XV. századbeli királyi kastély építészetére, kiterjedésére, kutatásaink körébe vág. Alábbi sorainkban a metszeteket úgy mutatjuk be, hogy azok hitelességét, megbízhatóságát ezen utóbbi csoportba sorozott tudósítások megvilágítása mellett iparkodunk igazolni. A királyi várnak a XV. század harmadik negyedében volt külső és belső képét összefoglaló módon legelőször Csánki nagyértékű művében találjuk.

2 E ragyogó leírás a Mátyástól részben újraépített királyi kastélyt mutatja be nekünk és kitűnő világító szövétnek azon korból származó metszetek topográfiai hűségének megállapításánál. A várnak legrégibb ismeretes illusztrácziója a Hartmann-Schedel-féle világkrónikának 139. levelén látható fametszete,

3 mely kelet felől mutatja Buda várát s a királyi várkastélyt. Salamon gondos, lelkiismeretességgel vizsgálta meg e metszet hitelességét, az egykorú kútfők segítségével. A mi feladatunk tehát ezúttal csupán arra szorítkozhatik, hogy Salamon bírálatát néhány apróbb kiegészítéssel lássuk el, és a metszet alkotójával is foglalkozzunk kevéssé. Mint ismeretes, e nürnbergi krónikát Michael Wohlgemut festő és 1 Lux K. : A budai várpalota Mátyás király korában. Budapest, 1920. Szerző kiadása. 2 Csánki Dezső : I. Mátyás udvara, p. 169—170. 3 Schedel Hartmann : Register des Buchs der Chroniken und Geschichten mit Figuren und bildnussen von anbegin der weit bis auf dise unsere Zeit. Nürnberg, 1495.