Budapest Régiségei 10. (1923)

Kremmer Dezső: Pest-Budát ábrázoló német metszetek 81-215

S9 fametsző s Wilhelm Pleydenwurf festő illusztrálták.

1 Ez utóbbinak szerepe inkább másodrendű volt Wohlgemut mellett; ő ugyanis elsősorban festő volt. Míg Wohlgemut nagy kedvvel űzte a fa- és rézmetszést is. Salamon nagy műve előszavában egész határozottsággal állítja, hogy «egyik látkép egy 1493-ban kiadott, de Mátyás uralkodása alatt nyilván a helyszínén fölvett rajz Buda váráról.»

2 A lelkiismeretes historikusnak ez állítását elfogadva, már most az a kérdés, ki járt itt Budán, a hetvenes évek felé, a ki a helyszínén rajzolta meg a királyi várkastélyt és Budát? Wohlgemut 1434-ben született Nürnbergben ; tudomásunk szerint atyja keze alatt tanult, majd pedig a kor művészi szokásához híven, elment világot látni.

3 Húsz éves kora körül hagyta el szülővárosát és 1474-ben; tehát negyven éves korában találkozunk ismét vele, a nürnbergi mesterek soraiban. A vándorlás két évtizede tehát elég terjedelmes arra, hogy a mester hazánk akkori fővárosába is ellátogathatott. Mint említettük, Buda történeti szerepe lassanként mind nagyobbá lett Középeurópában, különösen Zsigmond, majd Mátyás uralkodása idején. Buda élénk kereskedelmet folytatott a németországi városokkal, így Nürnberggel is, és egyetlen ismert adat sem mond ellen ama feltevésünknek, hogy Wohlgemut itt járt a budai görbe utczákon, a Zsigmond palotájában; hallhatott annak szépségéről, építészeti gazdagságáról, berendezésének fényéről. E feltevésünket támogatja még egy belső, művészettörténeti ok is: Wohlgemut, a ki később, nürnbergi mester korában nagyszámú legénységgel dolgozott, mint afféle munkától elhalmozott művész, gyakran csak a vázlatokat vetette föl, a részleteket pedig tanítványai dolgozták ki, első művészi követelménynek állította fel a húséget, megbízható pontosságot. A Budát ábrázoló metszet kétségkívül sok megegyezést mutat a kortársak feljegyzéseiben szétszórtan található adatokkal. E mellett azért fenntartjuk, hogy topográfiai tévedések elég nagy számmal vannak rajta.

4 Wohlgemut a helyszínén odavetett vázlatai alapján, otthon metszette fába a vár és palota képét. E két munka közt meglehetős nagy idő fekszik, s ezért sokat kellett a művésznek emlékezetből utána csinálni. De meg másrészt az ábrázolás művészeti követelményei gyakran paran1 Bubics Zs. : Magyarországi várak és városoknak a m. n. múzeum könyvtárában létező fa- és rézmetszetei. Bp. 1880. p. 2. 2 Salamon, Budapest történeté, II. k. előszavában : p. VII. 5 V. ö. Müller: Künstlerlexikon, Huber: Handbuch für Kunstliebhaber; Cotta'sches Kunstblatt 1829—$4. 4 Sajátságos, hogy a Schedel-krónika többi illusztrácziói mind hamisak : ezt már Salamon is megállapította. Budapest Régiségeit X. 12