Budapest Régiségei 10. (1923)

Kremmer Dezső: Pest-Budát ábrázoló német metszetek 81-215

207 valóban külön életet élt ez a városrész, melynek külön mecsetje, medresze s a munkások számára küíön épületcsoportja volt. Sok jel mutat arra, hogy saját bazárjai is voltak.

1 Tabán a Sz. Gellérthegy lejtőin át bekanyarodott a Vérmezőtől délre nyúló területekre s ezt az egészet «alsó elővárosnak» nevezték. Alexander Mair bemutatott metszetének G. alatti jelmagyarázatán is azt olvassuk : bat und vorstat. (Bad und Vorstadt.) Ö is külön városrésznek tudja tehát ezt a vidéket. De még nagyobb bizonyságot nyújt e felfogás azon korbeli általánosságáról Siebmacher metsző két lapja. Mindegyiken ott találjuk a jelmagyarázatok közt az «ober Vorstatt» elnevezést. A lőporgyár közelében volt pasa-villát így jelzi ugyanő: «Ein Pallast ... in der Obern vor Statt.» A XVI. század nyolczvanas éveiben megjelent kettős Siebmacher-metszet közül az, a melyik Budát a Vérmező felől ábrázolja, részünkre megőrizte a keresztény budai templomok elnevezéseit. Ez az egyetlen metszet, melyen a templomok elnevezéseit megtaláljuk; az összes egyéb XVÍ. és XVII. századbeli metszetek abban a közös hibában szenvednek, hogy a templom- és mecsetjelzéseket elhanyagolták. Pedig mily nagy segítségünkre volna csak egy jobb topográfiát mutató metszet is, ha az egyes mecsetek eredeti neveit számunkra megőrizte volna a jelmagyarázatokban ! A leghitelesebbnek elismert Fontana-lap is közös számmal jelöli meg az összes mecseteket és közös névvel. ' Az imént említett Siebmacher-metszet templom-jelzéseit használjuk tehát, mint egyedüli illusztráczió-forrást. Erre hivatkozik Salamon is. A fürdők jelzései nem mutatnak semmi tanulságost. Legtöbbször egyszerűen Warme Bäder kifejezéssel jelölik meg a metszők az összes fürdőket. Ezek közül nagy előszeretettel csak a Rudasfürdőt s a Császárfürdőt jelölik meg külön betűvel a metszők, mint a két legnagyobb szabású szent mosakodó helyet. Feltűnő a Margitsziget jelzése a legtöbb lapon. Ezt rendszerint Szentendrei szigetnek nevezik. „(Insel S. Andre.) A Merian-tipusú lapok azonban a Margitszigeten volt Szent Pál-község egykori emlékét őrzik látszólag ebben *a rendesen ismétlődő jelmagyarázatban : «Verfallen gebäu einer verwüsteten Statt in der Insel.» Ezt megelőzően,- a Siebmacher-féle metszetek egyikén1 Litke többször idézett művében a lőporgyár környékét nem fogadja el külön városrésznek. Erre okul hozza fel azt, hogy e vidék sétahelye volt a budaiaknak. E felfogás azonban tarthatatlan; tudjuk, hogy a török a fürdők környékét rendszerint először ho\ta rendbe s népesítette be. A török számára a fürdők közelsége elsőrangú kérdés volt mindenkor. V. ö. : Litke : id. m. p. 7.