Budapest Régiségei 10. (1923)

Kremmer Dezső: Pest-Budát ábrázoló német metszetek 81-215

208 másikán (Ortelius chronologia) olvassuk a másik tipikus jelmagyarázatot: «Alt gemeur von einer versierten statt in einer Insul.» Még ilyen változat­ban is előjön: «Alt Gemeur von einer verwüsten Statt, in einer Jnsel.» Siebmachernek 160^-ból való metszeteiről ment azután át ez a jelmagyará­zat az olasz krónikások illusztráczióiba, hova Mattioli metsző vitte be. 1 Világosan alakul ki szemünk előtt e néhány szűkös adat nyomán a kép hogy a XVII. századi metszők a Margitszigetet rendszerint Összetévesztik a jóval föntebb levő Szentendrei szigettel és a szigeten volt épületromok láttára — melyek nagyrésze azonban már nem a sziget északi felén volt egykori kis falu maradványa volt, hanem a kolostorromok — ott egy elpusz­tult várost sejtettek. A krónikások ily módon hamis történeti nyomra léptek. Sejtelmük sem volt arról, hogy ezen a szigeten egykoron, jó félezer évvel annakelŐtte virágzó kolostorok álltak, melyeknek lelke, egész éltető szelleme egy nemesszívű királyleány komoran fenséges életéből táplálkozott. Mikor a harczok idején a küzdő török és keresztény harczosok fel­ismerték a sziget előnyös sztratégiai fekvését, a jobbról-balról hozzávezető hajóhidakon át nem egyszer ágyúk dübörögtek, melyeket a sziget déli orrán állítottak fel. Elkeseredett gyalogsági harczok színhelye is volt nem egyszer a Margitsziget, úgy hogy könnyen elképzelhetjük, hogy bizony az ott volt épületek még jó állapotban talált részei is hamar pusztulásnak indultak. Az ott talált márványlapokat a törökök széjjelhordták s mecseteikbe, kolos­toraikba és temetőikbe vitték, a feliratókat sokszor lecsiszolták s a maguk czéljaira használták fel. Annak az egész virágzó kolos.toréletnek emléke ebben a néhány magyarázó jelzésben élt tovább, minden egyéb, fele­désbe merült. Zimmermann metszeteinek jelmagyarázatai sok tekintetben érdekesek és tanulságosak. Magyarázatait nagyobb hitelességgel jegyezte fel, hiszen —* mint tudjuk — eredeti helyszíni rajzokat készített s mikor lemezre karczolta vonalait, históriát csinált. Tudjuk, hogy a XVI. és XVII. század mesgyéjén, 1597—1Ó04 közt folyt úgynevezett hosszú háborúban a tehetségtelen, magyargyűlölő és féltékeny német vezérek rossz yezetése miatt, a magyarok minden vitézsége daczára igen sok kudarcz érte a keresztény fegyvereket. 2 A mi jelentősebb sikert értek el, többnyire a vitéz hajdúk halálmegvető 1 A fenti jelzések majdnem minden metszeten Siebmacher után K. alatt vannak jelölve. Mattioli még ezt is hűségesen átvette német forrásából s a jelmagyarázatot is átfordítotla : Muraglie antiche rotte vestigi d'una Citta nell' Isola. 2 Az iszákos Ruszworm fővezér különösen gyűlölte s elnyomta a magyarokat, daczára annak, hogy mindig a magyar csapatok hozták meg neki a legnagyobb hadi sikereket. V. ö. : Szilágyi-féle Tör­ténet, V. K. p. 554. s köv.

Next

/
Thumbnails
Contents