Budapest Régiségei 10. (1923)

Kremmer Dezső: Pest-Budát ábrázoló német metszetek 81-215

20Ó lapok mellett nagy számmal jelennek meg az. időszaki, ujságszerű füzetkék, a német, angol, hollandi s olasz könyvpiaczokon, mindezekhez csatlakozik azután a gazdag krónikairodalom. Az itt felsorolt anyagból csupán az illusztráltakat véve ki, azoknak jelmagyarázatairól mondjuk el megfigyeléseinket az alábbiakban. Itt is úgy állunk a hitelesség kérdésével, mint az ábrázolásoknál : kialakult felfogások, formák ismétlődnek a műlapok jelmagyarázatainak százain át s az egyszer becsúszott földrajzi vagy történeti tévedés sokszor az egész század egyfajtájú irodalmi vagy művészeti termelésén át tartja magát. Legtöbb önállóságot árulnak el a német s hollandus metszetek feljegyzései és legkevésbé óvatosak az olasz meg az angol bejegyzések. A jelmagyarázatok a Pest-Budát ábrázoló metszeteken rendesen a főépületekre (a kir. palota, a mecsetek, templomok, kolostorok) s a fontosabb földrajzi pontokra (Szent Gellérthegye, Margitsziget) az ostromképeknél, hadállásoknál pedig az ezredek neveire, elhelyezésére, valamint a fontosabb táborközpontok megjelölésére vonatkoznak. Nagy ingadozást látunk a budai városrészek elnevezése körül. Buda voltaképen négy városrészből állott, még pedig a két felső városrészből (a királyi palota s környéke volt az úgynevezett belső vár, a többi várrész gyűjtőneve: a középső vár) és a két alsó városrészből. (Egyik a mai Tabán helyén volt debbágkháne, timárváros, a másik a bőjük külváros, vagyis a Viziváros.) Az alsó városrészek elhatárolása és megkülönböztetése azonban az egész török korszak alatt folytonosan ingadozott, a szerint, hogy egyik-másik író a mai Császárfürdő s a közelében volt török lőporgyár vidékét is külön városrésznek tekintette, vagy a várhegy nyugati lejtőjén meghúzódó házsort is külön külvárosnak vette. Ebben a kérdésben tehát a krónikaírók, az illusztrátorok, meg a Budán járt utazók igen nagy eltérést mutatnak. Bennünket most elsősorban az ábrázolásokon található felírások érdekelnek s ezek legtöbbje öt városrészt különböztet meg. A tipusos Merian-lap és utána a metszők egész sora öt városrészről beszél. A Vízivárost így nevezi : Die Juden und Wasserstadt (más lapokon : Die Judenoder Wasserstatt); a Tabán neve náluk: Die under vorstatt ; a császármalmok vidékének neve : Die ober vorstatt ; a mai Attila-körút vidékén volt házsorok neve : Die hinder vorstatt s végül a vár nagyobbik felét királyi kastély nélkül úgy jelöli: Die Oberstatt. Véleményünk szerint a XVII. századbeli Buda ilyetén felosztása felel meg leginkább a történeti igazságnak. A császármalmok s a lőporgyár vidékét ugyanis igen helyesen külön városrésznek jelölik, mert az nem volt még összeépülve a Vizivárossal, másrészt