Budapest Régiségei 10. (1923)

Kremmer Dezső: Pest-Budát ábrázoló német metszetek 81-215

M7 hadállások csupán hadtörténeti jelentőségűek s így hitelességük felől többet tételezhetnénk fel. E lapokon rendszerint a pesti bástyafalak a tornyokkal és rondellákkal vannak madártávlatból berajzolva és a mecsetek. E mecsetek elhelyezése azonban majd mindegyik ilyenféle lapon más és más. Megállapítjuk, hogy ezek nem szolgáltak más czélt, mint csupán azt, hogy a bástyafalakat s tornyokat adják vissza a valóságnak megfelelően. A berajzolt dzsámik csak a városjelleget fejezik ki. Az e fajta metszetek tehát fölvetett kérdésünkre nem adnak választ. Ostromképek, hadállásképek a XVII. ssásadból. A tizenhetedik század szorgalmas krónikásai és metszői valósággal ontották a metszetekkel díszesített s ez által hitelesebbeknek gondolt könyveket? melyek az európai érdeklődés középpontjába került világtörténeti kérdést, a töröknek kiűzetését legtávolabbi vonatkozásaiban is kidolgozták. Ennek a nagy, számra nézve könyvezrekben napvilágot látott történeti irodalomnak a legnagyobb része vagy közvetlenül, vagy csak halványabb kapcsolatban függ össze török iga alatt görnyedt hazánk történetével. E kapcsolaton keresztül azután Buda, mint az ország fővárosa, s immár a török középponti kormányzás székhelye, elsősorban érdekelte a krónikaírókat s metszőinket egyaránt. A budai, részben pest-budai vonatkozású metszetek zöme német mesterek keze alól került ki s ezek nem csupán a német, hanem mint tudjuk, a holland, ola

sz s angol krónikákat is ellátták illusztráczió-anyaggal. Az a metszetanyag, mely külföldi piaczra is került, legnagyobbrészt az ostromképek és hadállásképekből toborzódott össze. Magának Budának illusztrálása természetesen nem esett annyira a külföldi krónikák érdeklődési világába, mint ugyané város különböző korbeli ostromának illusztrálása. Fél Európa remegett a gondolattól, hogy Buda véglegesen elesik s a török évszázados uralomra rendezkedik ott be. Természetesen erre való tekintettel a krónikaírók olyan ábrázolásokat iparkodtak műveikben közölni, a melyek a vár erődítéseit s ostromait tüntették fel. Azt is mondhatnánk talán, hogy ezek a képek divatosak lettek. Hogy mennyire a kor lelke szól ily ábrázolásból hozzánk, azt fényesen igazolja, hogy a legkiválóbb vezérkari mérnöktisztek és főrangú tisztek rajzolták meg a legfontosabb erődítési vonalakat, hidakat stb. CsakHannenstein, gróf Marsigli, Fontana neveire utalunk futólagosan. Ezek nyomán' sokszor ezek utasításai s útbaigazításai alapján metszették azután rézbe a metszők a budai ostromképeket. Megemlítjük itt még ezúttal, hogy ostromkép és hadálláskép között, —