Budapest Régiségei 10. (1923)

Kremmer Dezső: Pest-Budát ábrázoló német metszetek 81-215

158 bár mindegyiknek egészen más rendeltetése és czélja volt, — a metszetek némelyikénél szigorú különbséget nem lehet tennünk. A kétféle ábrázolás között a főkülönbséget abban látjuk, hogy míg az ostromképen Buda s környékének illusztrálásán kívül a felállított ellenséges ágyúütegeket s sátorés szekértáborokat is látunk, addig a hadálláskép rendszerint madártávlatból ábrázol s többnyire csak a vár alaprajzszerű képét nyújtja, házcsoportok, utczák s általán egyéb illusztrálás! elemek nélkül; legfeljebb a mecsetek és templomtornyok vannak még berajzolva, az olvasó vagy néző könnyebb tájékoztatására. Viszont azonban látunk olyan hadállásképeket is, a melyek ezenfelül, — mint a másik képcsoportnál, — működésben levő ágyútelepeket, rohamra induló, vagy épen küzdő csapatokat is mutat. Itt a metsző művész egyéni Ízlése, témaszeretete s nagyobb vagy kisebbfokú értesültsége döntött. Ettől eltérően, végül még oly hadállásképek is vannak, melyek a város utczáit, házcsoportjait is feltüntetik, de a védelmi művek megrajzolására fektetik a fősúlyt. Az ostromképeket már most kor szerint osztályozva, azok zöme a legfőbb eseményt, az 1686-os budai ostromot ábrázolja, több-kevesebb változattal. Előre kell bocsátanunk, hogy midőn az alább következő sorokban a tipikus német ostromképeket mutatjuk be s vizsgáljuk meg, a nagy ostrom ábrázolásai közül csak azokkal foglalkozunk részletesebben, a melyek az immár nagy kiterjedésű idevágó szakirodalom gyűjteményes és alapvető munkáiban topográfiai vagy hadtörténeti feldolgozást nem nyertek, nem lévén czélunk történettudósaink már kész és igazolt állításait újból leközölni. ; Az. 1686-os ostromképek önálló dokumentumokként nem szerepelhetnek e nagyjelentőségű eseményközpont megvilágításához. Tudjuk, hogy mennél inkább közeledünk a nagy történelmi évszámhoz, annál nagyobb történeti ismeretanyag áll ma már rendelkezésünkre. Azok a gyér tudósítások, miket a Budát látogató követek, politikusok, államférfiak hagytak ránk, a XVII. század alkonyán már bő, részletes hadi jegyzetekkel, naplókkal, gazdag anyaggal terhes levelezésekkel cserélődnek fel; a legkisebb mellékkérdések is aránylag tisztán, megoldottan állanak előttünk. Károlyi örökbecsű munkájára kell csak gondolnunk. Fölvetődik tehát a kérdés: azok a .XVII. századbeli ostromképek, melyek a nagy ostromot ábrázolják, micsoda új tanulságot rejthetnek magukban? Hiszen a metsző művész ingadozó helyismeretével szemben, a bizonytalanabb értesülések alapján berajzolt részletekkel szemben, egykorú résztvevők s szereplők följegyzései állanak. E metszeteknek itt azonban más irányú tanulságait próbáljuk kiolvasni ; az eddig bemutatott lapok tanulságai tényleg nagyobbak voltak, mert hiszen néha csakis a metszet mondanivalójából tudtunk egy-egy kérdésre feleletet adni, vagy újabb