Budapest Régiségei 10. (1923)

Kremmer Dezső: Pest-Budát ábrázoló német metszetek 81-215

r*6 hogy Pestet époly aránylagosan lelkiismeretes készséggel metszette rézbe, akkor nem is oly lehetetlen, hogy ez a ferencziek terén állott mecset épen azon időszakban külön minarettel nem birt. 1669-ben leégett. "Vájjon nem ebből a korszakból való-e a metszőnek az az értesülése, hogy egyelőre csak minarett nélkül állt? A lehetőség erre megvan, szóval az ábrázolás hitelességét eleve eldobnunk nem szabad. A kérdés eddigi forrásaink idevágó részének csekélysége miatt, egyelőre tehát eldöntetlen. Jóval kisebb az a forrásanyag, mely ez idő szerint a pesti török templomok topográfiájáról nyújt hiteles adatokat. Az illusztrácziók is gyérebb számban, kevesebb tanulságot nyújtanak a kutatónak. Ha tehát összegezni akarjuk e tanulságokat, azt látjuk, hogy Evlia Cselebi értesítése alapos. A pesti oldalon öt mecset volt minarettel. A többi imahely, mikről e nyiltszemíí török beszél, minarett nélkül lehetett, ezért az ábrázolatokon nem vehetők ki. Ezen öt mecset közül háromnak helye ma már minden kétséget kizáróan meg van állapítva. Ezek : a ferencziek terén volt mecset, a szerviták terén volt mecset és az egyetemi templom, a volt pálos-zárda helyén volt mecset. Ellenben azt a két dunaparti mecsetet (egyik a régi városháza felé, másik a kishid-utcza felé), melyet ábrázolásokon elég hű következetességgel látunk, ma még bizonytalan topográfiával teszszük a két mondott pontra. Az egyetlen monografus, a ki ismert hangyaszorgalmával a pesti mecsetek kérdését is tanulmányozta, Rómer is közli az imént említett Merian-metszetből Pest ábrázolását. O csak négy mecsetet lát azon, a ferencziek terére eső ötödik templomszerű épületre nem vet ügyet. Rómer sem megy mélyebben bele a két vízmenti mecset helyének megállapításába, hanem csak egyszerűen felsorolja azokat nagy általánosságban, mikor így ír: «a harmadik a Dunaparton, melynek rajzát . . . mellékelve adjuk».

1 Jegyzetben közli még azt, hogy egy 1686-iki alaprajzon csak három mecset fordul elő. «Egyébiránt, — így sóhajt fel, — tudjuk, mit kell egyáltalán ezen időbeli rajzokról tartanunk!» Ma már, a metszetek mestereinek, mint a krónikaírók szövegillusztráló munkatársainak művészeti és tudományos felfogását, mint ama kor lelkének kifejező tényezőjét ismerjük, s a mint e tanulmányokban is láttuk, azokat oly könnyedén félrelökni nem lehet. Tanulságok igenis szűrődnek le e metszetekből, de más történeti nézőpontból kell e műlapokat szemlélnünk. Hogy a pesti dzsámik topográfiájához minden lehető adatot felhasználjunk, ama rézmetszeteket is vizsgálódás alá vette e sorok írója, melyek mint kimondott 1 Rómer: id. m. p. 8j.