Budapest Régiségei 10. (1923)

Kremmer Dezső: Pest-Budát ábrázoló német metszetek 81-215

155 ki a pesti oldalra s a mecsetek száma is egyezik, ezzel már megváltották érdeklődésünket. Itt is úgy vagyunk, mint a Sandrart-metszetnél, hogy alacsony látószögből esvén, Pest kelet-nyugati irányú kiterjedése nem érvényesül a lapon, tehát a mecsetek pontos topográfiáját csak hozzávetőleg adhatjuk. Még egy változatát kell megemlítenünk e nyugati beállítású metszeteknek. Átdolgozása a Wussim-rajznak, jóval kisebb méretekben. Pest tehát ezen még kisebb, még fölismérhetlenebb. De figyelmünket megragadja az a körülmény, hogy e\ a\ első metszet, a melyen Öt mecsetet találunk, a$ eskütéri templomon kívül. Evlia Cselebi is, — mint láttuk, — öt mecsetről tesz említést. Bármily kicsiny is ez a lap, mégis többet mond nekünk az eddig bemutatott lapoknál. Mert világot,vet arra, hogy hova esett a pálosok kétséges mecsetje. Balról jobbra haladva első mecset a város déli részében a pálosok mecsetje, az egyetemi templom helyén, aztán jön a dunaparti mecset, a régi városháza körül, majd a ferencziek mecsetje, a kishid-utcza környéki mecset s végül a szerviták mecsetje, a nagy mecset. . A mecsetek topográfiájában tehát a régi kutatók eredményeit oda kell módosítanunk, hogy a pálosok mecsetje sa ferencziek mecsetje két különböző török imaház. Az utolsó metszet, Mathias Meriané, igen jó beállításban, madártávlatból adja az egész Pestet. A mint már egyebütt részletesen foglalkoztunk e lappal, főczélja volt itt a metsző művésznek Buda és külvárosainak lehető részletes rajza, az ostromlók szekértáborával. Pest a másik parton a maga jelentéktelenségében húzódik meg ez illusztráczión. Négy mecsetet látunk ezen, a pálosok helyén volt mecsetet, a régi városháza körül volt mecsetet, azután a nagy mecsetet s végül a váczi, kapu közelében a kishid-utcza felé volt mecsetet. A kép — madártávlatból lévén ábrázolva — az egész várost elénk hozza s a házak, utczasorok zsúfolt világában a mecsetek topográfiája jobban - érvényesül. A hatvani kapu közelében, attól kissé északra látunk azután még egy tornyos épületet, mely egészen olyan, mint a déli oldalon álló mecset kupolás háza, avval a különbséggel, hogy mecset vagy torony nincs mellette, ellenben kupolás alapjára négyszögű gúlás tetőzet van rakva. Az egész ily módon toronyszerű kiképzést mutat. Helyét figyelmesen megvizsgálva, arra a következtetésre jutunk, hogy ez nem lehet más, mint a ferencziek helyén állott mécset, minarett nélkül.. ^ ;•-.,...: ;•; Tanulmányoztuk egyéb fejezetben Mathias Merian,ábrázolási hűségét; a dzsámikra nézve láttuk, hogy azokat nem mind egyformára ;karczolta. Tudta például, hogy a budai böjük-dzsámi, a Nagyboldogasszony temploma megtartotta eredeti tornyát. Ha ez alapon tovább megyünk s feltételezzük, 20*