Budapest Régiségei 10. (1923)

Kremmer Dezső: Pest-Budát ábrázoló német metszetek 81-215

I4Ó • Az egyetlen Siebmacher-metszet külvárosi mecsetei felelnek meg a Fontana-féle elhelyezésnek, avval az eltéréssel, hogy a tabáni házcsoportból hiányzik a tabáni mecset. Rupp föltételezése szerint ezt is a Gellért tiszteletére emelt keresztény templomból alakították át. \ Ez azonban komolyan nem védhető. Némethy jobban megközelítvén e kérdést, igen helyesen azt állítja, hogy e mecset tiszta török építésű. Ha a Siebmacher-metszet összes külvárosi mecsetei megfelelő helyen vannak ábrázolva, a mennyiben Fontanaképét hűnek ismerjük el, akkor nehezen magyarázható, hogy 1602-ben miért hiányzik. Mert hiszen már a török uralom első évtizedeiben állt helyén a tabáni mecset, a mint az 1567-ben itt járt Pigafetta írja. Lehet, hogy Siebmacher, a hogy az egész Tabánt csak vázlatosan, hanyagul illusztrálja, súlyt nem fektetett árra, a mecsetet is elhanyagolta, Az a finom kidolgozású rézkarcz, mely a Theatrum Europaeum-ban ' jelent meg, — Mathias-Merian lapjára gondolunk — már sokkal többet nyújt a szemlélőnek, a várbeli és a külvárosi mecsetek helyéről s számáról egyaránt. A Viziváros ábrázolásairól szóló fejezetben méltattuk e kiváló művész érdemeit, s azok között különösen jólértesültségét. Lássuk már most, hogy mennyi tanulságot nyújt e lapja. A várban hat mecsetet, illetőleg templomtornyot találunk. Ezek között az első a királyi palota mecsetje, egészen egyszerű, karcsú henger-alakú minarettel, tehát eltérően a Siebmacher-metszeten s ennek nyomán a többi metszeten látható széles alapú, tagozott, kúpszerű minarettől. Majd a királyi palotától északnyugatra, ehhez elég közel, körülbelül a Szent György-tér túlsó nyugati sarkán látunk egy mecsetet. ..E% nem lehet más, mint a Jeni-dzsámi, a^ új mecset, mely Némethy szerint az ágyutűznek leginkább ki lehetett téve. A karmelita-templom helyén volt mecset, a Pasa-dzsámi, hiányzik. A Dísz-téren volt győzelmi mecset— Fetih-dzsámi 1

— a maga helyén áll, de minarettel. (Siebmacher metszetén az eredeti tornyot látjuk.) Ezt csak úgy magyarázhatjuk, hogy 1602 körül még az eredeti torony állt, a mely azután valamelyik tűzvész vagy ostrom alkalmával romba dőlt, s helyére természetesen már nem tornyot, hanem minarettet építettek a törökök. A győzelmi mecset kisebb szomszédját, az Orta-dzsámit ismét hiába keressük.; .y^:, ;:-;'; : ?

; ' Tovább haladva észak fiele, körülbelül az Olasz-utcza közepe tájári a volt Szent Pál-templom ,helyén látunk egy kelet-nyugati irányban épített templom-hajót, minarettel. Ez felel meg a török térképről ismeretes Fevdkubbe;mecsetnek.

2 A Nagyboldogasszony-temploma igen elrajzolva, s nyugatra tolva 1 Rupp id. m. p. 167 jegyzetben. ~ ; • , 2 V. ö. Nemes A : A Nagyboldogasszonyról nevezett budavári főtemplom története és leírása, p. 81.