Budapest Régiségei 10. (1923)

Kremmer Dezső: Pest-Budát ábrázoló német metszetek 81-215

144 több mecsetről számol be Evlia Cselebi s szavaiban kételkednünk épen a mecsetekre vonatkozólag nem lehet. Az átutazó keresztény vallású német, franczia, olasz, holland követek, papok, a legnagyobb valószínűség szerint s leírásuk hangjából is következtetve, inkább csak oly imahelyekről emlékeztek meg, a melyek sajátszerüen szép, keleti színezetű, vagy a keleti egyházi építkezés szépségeit feltüntető, tehát szembeszökően különleges épületek voltak; vagy épen az irányította az átutazók érdeklődését egyik-másik dzsámira, mert fájlalták az egykoron keresztény templom átalakítását. A hirtelenében berendezett szükség-mecsetek nagy számáról azonban csak török író emlékezhetik meg, a ki evvel is hirdeti nemzete nagyságát. Ezek ama lélektani okok, a melyek Evlia Cselebi sokszor ellenőrizhetetlen tudósítását a többiek fölé helyezik történeti megbízhatóságban. 1625-ben, majd 1635-ben óriási tűzvész száguldott végig Buda várán. Ekkor pusztult el jóformán valamennyi mecset is. Aztán megint 1669-ben támadt nagy tűzvész, a mely újra elpusztította a mecsetet. Evlia Cselebi általánosságban jelzett mecsetszámait ezért nem tudjuk kihozni későbbi metszetekről. Összegező benyomásainkat így rögzítjük meg: Buda első török időszaka (1541 —1600) alatt az öt nagy keresztény templom mecsetté átalakítva szolgálta a lakosság lelki igényeit. Közben a lakosság szaporodásának arányában épült egy-egy új dzsámi s kisebb imaház. A második korszak (1601 —1660) az említett tűzvészek miatt a volt mecseteket külső alakjaikban többször megváltoztatta. A BraunHogenberg-féle metszeten például az ómecsetnek még két tornya van, később csak egy toronynyal ábrázolták. S talán nem is a történeti igazság rovására. A harmadik korszak (1661 —1686), mely drámai mozzanatokban különösen bővelkedik, s melynek főleg utolsó 5—6 éve a törökség világhatalmi állásának megrendülését már-már sejtette s épen ezért a török nemzet legnagyobb katonai és szellemi erőkifejtéseit váltotta ki, nagy lendülettel az iszlám minden erőforrását működésben találja. Stambul képzett tanítói és főtanítói oktatják elemi s középiskolákban a budai török ifjúságot. Az oktatás a legbensőbb szervi kapcsolatban állott, mint tudjuk a Koránnal, s a valláserkölcsi nevelés magas színvonalra emelkedett. Mindezzel együtt szinte magától kínálkozik az a feltevés, hogy az imahelyek száma nagyon megszaporodhatott. Az alábbiakban az 1684—86. évekből való forrásmetszetek mecsetábrázolásait fogjuk megvizsgálni. Az északi beállítású lapok élén a Birken-krónikában megjelent, finom kidolgozású Ambling-metszet áll. Ezen a budai vár területén csak négy imaház van: három tornyos s egy minarettes. Ezek: a királyi vár átalakított