Budapest Régiségei 10. (1923)

Kremmer Dezső: Pest-Budát ábrázoló német metszetek 81-215

128 házromokkal hintette be. S épen ez az egyetlen eltérés mutat arra, hogy Ambling jobban közeledett itt is a hűség felé. A század kilenczvenes éveiben jelent meg egy gondos kidolgozású, finoman megmunkált rézkarcz, a két városnak ugyancsak észak felől való ábrázolása. A témája e lapnak voltaképen Pest égése. A város déli része lángokban áll; az északra elterülő pesti síkságon két csapat kemény harcza folyik, ez előtt sátortábort látunk. Érdeklődésünket ezúttal azonban a tabáni városrésznek szenteljük. Előbb meg kell állapítanunk, hogy e karcz Ambling metszete után készült, csak nagyobb méretekben. A szolgai hűséget annyira vitte a metsző, hogy még a jelmagyarázatok számai is ugyanazok s ugyanazon helyen vannak elhelyezve mind a két metszeten. Egyenlő értékű tehát természetesen a topográfiai hűségük is, azzal a különbséggel, hogy Tabán nagyobb méreteinél fogva tisztább képet ad amannál. A Gellérthegy alatt volt házsort itt is kiépítve találjuk, némi önkényes változtatással. Ez azonban a lényeget nem érinti. Időrendben eljutottunk Mathias Merian metszetéhez. Nem tagadhatjuk, hogy bizonyos kiábrándulást érezünk, a mikor e különben sok jót eláruló metszetnek Tabánját vizsgáljuk. A terep, a Gellérthegy lábától, északi lejtőitől egészen a Dunáig s a Várhegy lábáig, talán valamennyi e korbeli metszet között e lapon van leghívebben megrajzolva. A tabáni völgy legdélibb pontján azonban hatszögű erődítvényt látunk s ettől északra a hegy lábához simulva néhány magánosan álló épületet. Ezek jelzése: Warme Bäder. Odébb, észak felé terül el azután egy egész városrész, mely nagy általánosságban megfelel Tabán fekvésének, de' a melyet a metszet jelmagyarázata Vízivárosnak nevez! Sietünk kijelenteni, hogy ez a tévedés az épületek elhelyezésének hitelességét nem érintheti. (Ugyanilyen tévedéssel találkozunk igen sok metszeten, a melyek Szent Endre szigetének nevezik a különben jól berajzolt Margitszigetet.) A romokban heverő városrészt uralja a tabáni mecset, a volt zöldoszlopos dsámi,

1 melyfői délre és északra, a Dunapart mentén tört vonalú palánk húzódik egészen a legészakibb, lerombolt tetőzetű ház faláig. Egybehangzó egykorú vélemények szerint a Duna felől sehol sem volt védőfal. A város a víz felől nyitott volt, a mi az azon korbeli hadászati technika mellett, de meg a part mélyen-fekvése miatt is, természetes és érthető. A mint láttuk épen a jól értesült Merian e lapja az első, a mely a Vizi1 A jól értesült olasz Pigafetta megjegyzése szerint. Starine, XXII. k. p; 188. Ennek nyomán: Littke, Buda-Pest a török uralom korában, p. 26.