Budapest Régiségei 10. (1923)

Kremmer Dezső: Pest-Budát ábrázoló német metszetek 81-215

127 kiszélesedvén, a Gellérthegy amolyan hegyfokszerü képet ad. E. beállítás és elhelyezés következtében a tabáni városrész völgyét észak felől a^ távlattan törvényei Szerint a néző szeme elé kerülő királyi palotacsoport nagyrészt elfödi s» így Tabán ábrázolása már a rajztechnika szempontjából sem oldható meg úgy, hogy egész utçzasorokat karczoljon be a művész. A mikor tehát kimondjuk, hogy e metszetnek Tabánra vonatkozó része kicsinységénél, jelentéktelenségénél fogva Tabán topográfiájáról semmi újat sem mond, megint csak újabb bizonyságot nyerünk arról, hogy egy és ugyanazon metszet, a XII—XVII. századból különböző részeiben különböző történeti értéket képvisel. A kicsiny méretek daczára sokkal nagyobb történeti értéke van a Birken-metszetnek, melyről mint tipusról már szintén megemlékeztünk. Habár a kép rajzbeli megoldása, (különösen a Szent Gellér-hegy környékén) sok hasonlatosságot árul el az imént említett Siebmacher-lappäl, a Gellérthegy itt is hegyfok-szerű képet nyer, de az egész lap inkább északkelet felől lévén beállítva, nagyobb terület jut látószögünkbe s így Tabánból több látható. A metszet alján olvasható jelmagyarázatok szerint külön jelzi a metsző a Rúdásfürdőt és Tabánt. (Warme Bäder. Unter Vorstadt.) A hegy lábánál egymás mögött kettős, néhol hármas sorban 14 házat látunk s e házcsoporttól északra, a völgy felé bekanyarodva másik 8 házat találunk, egy mecset körül elhelyezve. A feljegyzések gyér anyagából közvetlen topográfiai ismereteket alig lehet kihámozni a tabáni városrészre vonatkozólag. Egyrészt e" féljegyzések a pusztulás képét ismételgetik egyhangúan, részletekre nem nagyon terjeszkedve ki, másrészt pedig csak a tabáni területen volt fürdők nagyszerűsége keltette föl az itt járt utazók érdeklődését. Erről hallunk legtöbbet. A metszetek topográfiai vizsgálásánál Tabánt illetőleg majdnem csupán az ábrázolásokra vagyunk utalva. Ily módon e Birken-metszet jelentősége emelkedik. Mint láttuk, metszőjének, a nürnbergi Ambling mesternek nem csupán tudása, de helytörténeti értesülései is elsőrendüek. Figyelemmel e körüEményre, a rajz tabáni részéből annyit feltétlenül hitelesnek fogadhatunk el, hogy a kelenföldi, hegyalatti házsor é\ időben ismét megvolt. E városrésznek amúgy is az a sors jutott osztályrészéül, hogy favázas, tapasztott sárkunyhói majd minden ostrom alkalmával elpusztultak. Am elég hamar épült is helyükbe másik. 1682^— 3-ban tehát a sor ki volt építve. " . ; <: \ Mattioli olasz metsző a megjelenés után alig egy évre metszi újra rézbe ez Ambling-lapot s egyébként hűen, szinte milliméternyi pontossággal rajzolta át a nürnbergi művész munkáját. De Tabánt egészen képzelet után,