Budapest Régiségei 10. (1923)

Kremmer Dezső: Pest-Budát ábrázoló német metszetek 81-215

126 a régebbi térképeken láthatjuk.

1 Tehát az első települések a Pestről átkelők réve mentén alakultak s a Szent Gellérthegy alján épült házsor, mely már a XII. század végén és a XIII. század elején megvolt, alkotta Tabán magvát. Ez a mag azután idővel fejlődött, nőtt s a három határoló hegy oldalaira kapaszkodott föl és a Sz. Gellérthegy s vár közt átcsúszva, a krisztinavárosi oldal felé tört ki. A legrégibb tabáni illusztráczió a XVII. század első éveiben jelen meg, Dilbaum JEixcoroyca^pía-jában. E metszettel más szempontból már foglalkoztunk a keleti beállítású lapokról szóló fejezetben. Ott is említettük, hogy habár a kiadó a művészt, Zimmermannt egyenest a helyszínére küldte vázlatok-készítése czéljából, megbízhatóságához mégis sok szó fér. A hihetetlenül összeszorított tabáni völgyhajlás (az ördögárok vízgyűjtő útja) itt sziklaszorosnak látszik, a hegy lábánál némi épületvázakkal. Meg sem említettük volna jelentéktelensége miatt, csakis a teljesség kedvéért. Voltaképen e lap elsősorban ostromkép s ezért magán a váron és a pesti oldal északi részén folyó harczokon van a fősúly; a többi elnagyolva, csak vázlatosan van odavetve. Az északi beállítású illusztrácziók közt időrendben először kell megemlékeznünk a már bemutatott Siebmacher-metszetről, mely az OrteliusChronologiában jelent meg. A Sz. Gellérthegy északnyugati, kiszélesedett lábánál találunk egy észak-déli irányban fekvő magasabb, ívelt tetőzetű épületet s e körül a part felé öt, a hegy felé három kis földszintes házikót. E csoportnak jelzése: Warme Bäder, tehát a Rudasfürdő akkori telepe. A csoporttól beljebb, nyugat felé is látunk a Mátyás-palota látószögébe vesző négy épületet die Under Vorsatt jelzéssel. Ez volna tehát a tabáni városrész. A metszet az 1600 körüli állapotot tünteti fel s mondanunk sem kell, hogy nagyon vázlatosan. Itt megint azzal a jelenséggel állunk szemben, hogy ennek az északi beállítású lapnak, a mint ezt egyebütt már részleteztük, más illusztrálási - czélzata van. Nevezetesen a két városnak és környékének távlati képét akarja adni, főhangsúlyozással a budai várra és a hajóhíd felrobbantására. Ezzel szemben az elrajzolt Sz. Gellérthegy alja és annak házakkal benépesítése harmadrendű ábrázolási kérdéssé zsugorodott. A mint láttuk, valamennyi északi beállítású metszet a Gellérthegyet erősen bele hozza a Duna kanyarulatába s hátrább a folyam jobbra-balra 1 V. ö. : Planum Citis Budensis . . . Delineavit die 2 id Aug. i§i. Frideriçus Hainith juratus civi^ tatis Budensis getfmetra. Eredeti rajz. •==• Szfőv. Múzeum térképgyüjt. 428. sz. Grundriss der König Ungarischen Freien Hauptstadt Ofen samt ihrer Angrenzg. . . . Pesth, 1822. Színezett metszet. Szfőv. Múzeum térképgyüjt. J725. sz. Rupp : Budapest helyrajzi története : I. sz. térkép.