Budapest Régiségei 10. (1923)

Kremmer Dezső: Pest-Budát ábrázoló német metszetek 81-215

125 meg s a gyakorlott kezű, biztos rajzú festőművésznek a rézlemezre is átültetett könnyed vonalvezetése, a nagyobb mélyítéssel kidolgozott előtér s a finoman karczolt háttérközt éreztetett távlat, a mi mind csak a sablontól eltérő, igazi művész tudására vall. Az a gondos történeti előtanulmány, a mit Merian e lap vésésekor végezhetett s a Pest-Budát ismerő udvari emberek értesítéseinek becsületes felhasználása annyira meglepő, hogy csakis így érthetjük meg, hogy nem helyszínén készült metszet történeti hitelt érdemel. Talán még föltehetjük azt is, hogy Pest-Budán járt hadmérnökök vázlatait ismerhette és használta fel e metszethez; hiszen II. Miksa Emanuel választófejedelem, (ki 1684-ben kísérelte meg először a budai ostromot) különösen meleg barátságot tartott fönn a művészszel és gyakran kereste őt fel műtermében.

1 E néhány tipikus metszet gondos megvizsgálása, a mint láttuk, a Víziváros topográfiájának biztos megrajzolásához aránylag kevés támaszpontot nyújt. Kevés pozitivum és sok negatívum az eredmény. Megtudtuk azt, hogy a Víziváros a XV. századbeli kicsiny ghettóból a XVII. század nyolczvanas évéig a sok ostrom, belső harcz és tűzvész daczára hatalmas életerővel nőtt ki egészen a Pálffy-térig; megtudtuk továbbá, hogy a korábbi metszeteken berajzolt dunaparti védő kőfal sohasem volt és ezernyi szenvedés daczára, mi e városrész osztályrészéül jutott, Buda kereskedelmi és ipari életének jelentős középpontja volt a török elnyomatás idején is. A Tabán ábrázolásai. Ez a nagymultú, sokat élt és sokat szenvedett városrész ugyanazon metszeteken található, a melyek a Viziváros ábrázolását is nyújtják. Tehát ' a keleti, északi és északkeleti beállítású lapokon jelen meg Tabán. E városrész ábrázolásai — előre kijelenthetjük — nagyon gyér topográfiai adatot nyújtanak, minek mélyen fekvő okai vannak. Első és legfontosabb oka az, hogy rendszerint hadműveleti színtér lévén, sokszor lerombolták girbé-görbe utczáit; azután nagyon sok tűzvész dúlta végig, a mi e szerencsétlen városrésznek szinte megszokott jelensége lett, évszázadokon át. Fejlődéséről tudjuk, hogy Pest életével függ az össze. A Ferencz József-híd és Erzsébet-híd közé eső Dunaszakasz szelid könyökhajlást mutat. Ennek mentén, szinte pontosan egymással szemben fekszik a régi Pest, a mai Belváros és Tabán, vagy a régibb, IV. Béla előtti elnevezés szerint Kelenföld, a mint ezt 1 Müller: Die Künstler aller Zeiten und Wölker, II. p. 77.