Budapest Régiségei 9. (1906)

Finály Gábor: Az Aquincumi Muzeum terra sigillata darabjai : felolvastatott a Régészeti és Embertani Társulat 1904 január havi ülésén 73-102

Az antik czivilizáczió megismerésében kétségkívül legvonzóbb az antik házi élet részleteinek kutatása. Az intézmények, a vallási, az erkölcsi élet a maitól oly távol állanak, hogy mihelyt a részletekkel kezdünk foglalkozni, a látszólag legegyszerűbb dolgoknál is sokszor csak nagy kerülővel juthatunk oly magyarázathoz, a mely a valószínűség látszatával bir, míg a ház beren­dezése, a mindennapi élet, a mennyiben kézzel megfogható emlékei marad­tak, sokkal közelebb áll hozzánk. Hiszen az ókori állam, az Istenről való hit, az államról és az Istenről való felfogásunktól teljesen távol áll, de a minden­napi életünk nem változott lényegesen, ép úgy eszünk, iszunk, alszunk és dolgozunk mindennap, mint az ókori ember. Szándékosan tettem első helyre az evést és az ivást, mert a czímben jelölt edények a Krisztus születése előtti első évszáztól, mintegy 400 éven át foglalták el a mi porczellánból és üvegből készülő asztali edényeink helyét, és ha ma lehet megítélni az emberek vagyoni helyzetét és ízlését, t. i. müízlését, az asztali készletök finomsága és művészi kivitele szerint, az antik iparművészet e termékeiből hasonló következtetésekkel szabad meg­próbálkoznunk. Azonban ha egy római provincziabeli városnak leleteit akarjuk e szem­pontból megismerni, tekintetbe kell vennünk azt a körülményt, hogy a Föld­közi tenger egész partvidékét elfoglaló római világbirodalom egy ország volt, a melynek lakói egymással sűrű érintkezésben éltek ugyan, de a mű­veltség és a műízlés otthonának a római császárság minden polgára az anyavárost, a császárok székhelyét tartotta és az ottani divatot ép úgy igye­kezett követni, a hogy ma követjük Paris, London, Berlin s talán még inkább Wien példáját, s a hogy kellene Budapestét követnünk, ha észre tudnók venni azt is, a mi Budapesten jó, nem csak azt, a mi rossz. Szóval vizsgálódásainkkal Rómából kell kiindulnunk, és a mennyiben a római Aquincum története a Kr. u. 1. évszázzal kezdődik, Róma ízlésének ez időbeli állapotával kell, főbb vonásaiban legalább, megismerkednünk. Augustus és utódai udvarának fényűzése jelzi ez időben a műízlés leg­magasabb fokát, ezzel némi hanyatlást is jelentvén a köztársasági időszak végén volt állapotokhoz képest, a mikor a dúsgazdagok korlátlanul verse­10*

Next

/
Thumbnails
Contents