Budapest Régiségei 9. (1906)

Kuzsinszky Bálint: Az Aquincumi Muzeum kőemlékeinek negyedik sorozata 33-72

64 arányítva feltűnően rövid, a hátsó lábak közül csak a mellső látszik, s azon a farok kifelé átkanyarodik. Annál nagyobb természethűséggel vannak kidolgozva a fejek, különösen kiválik a sörény a széles kezelés daczára. Kár, hogy egyik fej sem egészen ép. 32. Hasonló kőrészlet egy síremlék tetejéről, de csonka. Magassága 40, szélessége 69, vastagsága 18 cm. A káposztásmegyeri csárda mellett napfényre került római őrtoronyból való, a hol 1897-ben találtam egy sírkődarabbal együtt, a melyet azonban, mint jelentéktelen dolgot ott hagytam. A keskeny talapzaton egy szakálas fej áll, mely, mint a fejéből kinövő két csonkított szarv mutatja, Pant akarja ábrázolni. Jobb oldalán a háttal fekvő oroszlánból csak a láb vehető ki tisztán, melyen át kifelé az oroszlán farka^csavarodik. Hasonlókép a másik oldalon is volt egy fekvő oroszlán, mint azt az előző szám alatt leirt, egészen hasonló kőemlék mutatja. Ezen kőfaragványoknak csak úgy volt értelmük, ha valami fölé helyezték, hogy azt kiegészítsék. Hogy síremlékekről valók, kitűnik onnan, hogy vannak sírkövek, melyek egy darabból állanak s tetejöket egészen ilyen faragványok koronázzák. Azon síremlékek, melyek tetejét ezen külön faragott darabok képezték, mindössze nagyobbszerűek, valószínűleg sírkápolnák voltak, de egyszerű sírtáblák tetejébe is helyezhették.

1 Az állatok egy keskeny talapJ V. ö. Hampel, Intercjsa emlékei. Arch. Ért, 1906. 256. 1,