Budapest Régiségei 9. (1906)

Láng Nándor: Figurális terrakották az Aquincumi Muzeumban 3-32

Dél-Itáliának görög gyarmatvárosaiban szintén állandóan dívott a terrakották gyártása. Egyik fő lelőhelyük Tarentum, a hol egy szentély feles exvotoinak lerakodóhelye sok ezer töredéket szolgáltatott nekünk, melyek között a már Szicziliában megismert, ágyon heverő istenség, oldalán egy ruhás nővel, dominál. Ugyanannak a városnak nekropolisából a hellenisztikus korba tartozó tipusok, főleg ruhás nők és Erosok kerültek napfényre, a melyeknek stílusa, valamint néhány motívumnak újszerűsége az ottani mesterek önállóságát dicséri. Az Apuliának és Lucaniának számos helyén előforduló agyagszobrocskák az anyaország mintáinak durvább ismétlését nyújtják. Nagy-Görögország egyéb helyei közül már csak Passtumot említjük, a hol Demeternek és Korének V. századbeli típusait találták feltűnő nagy számban, melyek valószinűleg egy szentélynek kiselejtezett fogadalmi ajándékai ; továbbá Capuát, a hol egy terrakotta-gyárnak készlete egyrészt a kurotrophos-tipust, másrészt a hellenisztikus kor kedvelt istenségeit, Aphroditét, Erőst, továbbá ruhás nők alakjait mutatja. Rómában és a hozzátartozó birodalomban folytatódott a görög művészet. A terrakottaplasztikával azonban a rómaiak nem a görögök révén ismerkedtek meg, akkor, midőn azoknak gyarmatait, majd magát Hellaszt birodalmukba olvasztották ; a művészetnek ezt az ágát az etruszkoktól tanulták, a kik életnagyságú terrakotta-alakokkal díszítették sarkophagjaikat és a terrakottareliefeket kiterjedt módon alkalmazták épületeiken. Az agyagnak ilyformán nagy szerepe volt a római szobrászat kezdő korában; mint ismeretes, a capitoliumi Juppiter-templom három istenképe ebből az anyagból készült. Az épületdiszítő agyagreliefek * használata is etruszk befolyáson alapszik. A kisméretű agyagszobrocskák gyártásában ellenben a görögöknek voltak követői. Azoktól vették át a hellenisztikus típusokat, melyeket egyéniségük érvényesítésével utánoztak. A római egyéniségnek ez az érvényesítése mutatkozik egyrészt abban, hogy miként a nagy szobrászatban, úgy ezeknél a kis alakoknál is fősúlyt fektetnek az arcznak minél egyénibb, portraitszerű képzésére, — realizmusukat akárhányszor a csúnya vonásoknak hú, sőt torzított visszaadásában is ragyogtatják, — másrészt meg abban, hogy a görög mintákat római motívumokkal pótolják: a tanagrai nőknek náluk római ruházatú alakok felelnek meg; az istenségek közül a római vallás népszerű típusai Juppiter, Juno, Mercurius, Minerva és Venus uralkodnak, a genreszerű ábrázolások körében a római élet sajátos viszonyai jutnak kifejezésre. 1 Szép példáit 1. Walters i. m. 39-44- tábla. Budapest Régiségei. IX.