Budapest Régiségei 9. (1906)

Láng Nándor: Figurális terrakották az Aquincumi Muzeumban 3-32

1

8 Ezt megfigyelhetjük Pompeji terrakottáin,

1 a melyek legalkalmasabbak arra, hogy az iparművészet szóban forgó ágának római földön való fejlődését rajtuk jellemezzük. Már a mennyiben fejlődésről egyáltalában beszélhetünk. Mert inkább a hanyatlás képe az, melyet a művészi iparnak ez az ága a rómaiaknál feltüntet. Evvel természetesen nem ellenkezik az a. tény, hogy Pompejiben az időszámításnak első hat tizedébe tartozó terrakották között néhány szép és értékes agyagszobrocskával találkoznak. Az építészeti jellegű agyagreliefeken (homloktéglák, simák, faldiszítő frízek) kívül kétszáznál több terrakotta ismeretes Pompejiből. Vannak közöttük tekintélyes méretűek, mint a milyenek pl. az ú. n. Aesculapius-templom istenképei, a 2*07 m.-es Juno és az 1 '85 m.-es Juppiter, a kis thermák telamonjai (60 cm.), valamint az asztallapot hordó Atlas, továbbá a kerti díszként használatos szinészalakok (rn m. és rí 5 m.), meztelen gyermek (51 cm.) és az ülő öreg

2 (59 cm.), mely utóbbi szenvedő arczának megkapó mintázásával a római portrait-szobrászat egyik legszebb műve. A kis méretű terrakották, s ezek teszik a túlnyomó többséget, általában a kisebb házakban, a szegények negyedében fordulnak elő, a nagyobb, előkelő házakban hiányzanak, a mi kétségtelen jele annak az egyébként is igazolható ténynek, hogy a terrakották általános használata időszámításunk kezdete óta lassankint megszűnt, azaz csak a szegény népnél divatozott, míg a tehetősebbek bronzszobrocskákat használtak helyettük. Ebben a körülményben rejlik a terrakottaipar hanyatlásának egyik főoka. A via Holconiában egy terrakotta-gyár raktárára akadtak s az ott számos példányban ismétlődő típusokból láthatjuk legjobban, hogy milyen ábrázolásokat kedvelt Pompeji népe. Itt találták azokat a Venus-ábrázolásokat,

3 a melyek a siracusai, lecsúszott ruháját öle előtt összefogó márvány Aphroditének hű másolatai, továbbá Minervát, Priapust, aztán számos genreszobrocskát, főleg tógás alakokat és játékbabákat. Az itt nyert képet kiegészítik a másutt sűrűn előforduló Venusok, Minervák, Mercuriusok, Mars, Aesculapius, Bacchus meg Abundantia,

4 melyek leginkább a szegény emberek larariumait díszítették. A genreszerű alakok között a római világot árulják el a gladiátorok, circusi győztesek, gyaloghintót vivő rabszolgák 5 stb. Jellemző római motívumok az a kis csoport, mely Aeneast ábrázolja, a mint Anchisest 1 Rohden, Die Terracotten von Pompeji. (Stuttgart, 1880.) 2 i. m. 29. 25. 262. ?$.i, 2. J4. és j2. tábla. 3 i. m. 42. t. 1. 2. és 25. 1. 4 i. m. 59. t. i. 5 i. m. 41. 1. 58. 1. 4. t.