Budapest Régiségei 9. (1906)

Láng Nándor: Figurális terrakották az Aquincumi Muzeumban 3-32

M felől vallási oka lehet, a mennyiben megszokásból folytatták a nő ábfázolását, mely a sírba illő alvilági istenségek között (Demeter, Persephone, Aphrodite) régebben is dominált, másfelől azért tehették, mert a nőt a IV. század művészete különösen kedvelte; de tálán ennél is fontosabb a technikai szempont, hogy t. La női alak földig érő széles ruhájával pompás, fölötte alkalmas alapot szolgáltatott, azaz biztosari állítható a talapzatra, míg a férfinak ruhától nem fedett két lába úgy a mintázásnál, mint a talpra való erősítésnél nehézséget okoz a koroplastesnek, a ki azért, ha ifjút ábrázolt, sziklára ülteti azt vagy valami támasz alkalmazásával iparkodik ezt a nehézséget eltüntetni. * A hellenisztikus korszak, mely a nagy szoborműveknél akárhányszor technikai virtuózkodással pótolja a művészi invenczió hiányát, nem ismeri ezt az agyag természetéből folyó korlátozást s bronzművekhez illő szabadsággal és merészséggel mintázza terrakottáit.

2 A hellenizmus századaiban a művészi tevékenység súlypontja Ázsiába és Afrikába, a diadochus államok fővárosaiba és a kereskedelem keleti gócpontjaira terelődik át, Hellasz pedig függetlenségének elvesztésével elszegényedik és elveszti vezérszerepét a művészetek terén. Ennek megfelelőleg az európai Görögországból származó terrakották száma jelentékenyen megapad ; egyébként az e korból való görögországi agyagszobrocskák híven fejezik ki a hellenisztikus művészet általános jellemét, a mely a valóság plasztikai utánzásában nehézséget nem ismerve, az ábrázolás tárgykörét főleg genreképekkel bővíti s az érzékiséget csiklandozó meztelen nőalakokban leli kedvét.

3 Gyakoriak a ruhátlanul ábrázolt Aphrodite szobrocskái, melyeknek első mintaképei SKOPAS és PRAXITELES meztelen Aphrodite képmásai voltak. Vázlatunk keretében nem terjeszkedhetünk ki a Kyrene vidékén, valamint a Krimben talált terrakották csoportjára, melyek a tanagrai s más görögországi műhelyek típusainak a III. és II. századig tartó utánzásáról tanúskodnak, hanem áttérünk a kisázsiai terrakottákra, hogy azokat egyéb fontos leletek (Smyrna, Priene, Ephesos, Tarsos) mellőzésével, főleg a myrinai nekropolisból eredő példányok alapján jellemezzük. A csandarli öböl partján fekvő Myrina környékén vagy ötezer sírt tártak fel a francziák (1880—1883) s azokból a szokásos apró használati eszközökön, étel és ital befogadására szánt edényeken s a Charon obolusát jelképező pénzdarabokon kívül főleg nagyszámú, az egyidejűleg talált vázák, érmek és föliratok alapján a Kr. e. II. és I. századba datálandó terra1 V. ö. Hutton i. m. IX. 1. (Murray) ; Martha, i. m. I. tábla. 2 Athéni nemz. múzeum. 115. szekrény 5046., 116:5025., 126:48^5. szám. 3 Dumont-Chaplain, Les céramiques de la Grèce propre. II. k, 27—29. t.