Budapest Régiségei 9. (1906)

Veress Endre: Gróf Marsigli Alajos Ferdinánd olasz hadi mérnök jelentései és térképei Budavár 1684-1686-iki ostromairól, visszafoglalásáról és helyrajzáról 103-170

'15 fekvő négy török kolostort, s köztük Gül babáét,

1 melyben rendesen hatvan világtól visszavonult «barát» lakott. És teszi ezt oly pontossággal, hogy leírásai a — negyedszázaddal előtte, 1663-ban Budán járt — török Evlia Cselebi adatait

2 nemcsak kiegészítik, de sok helyen beszédesebbek, sőt alaposabbak is, mint azt mérnök-embertől várhatjuk is. Mindezt két nagy terjedelmű török térképen is bemutatja, elhelyezi, melyeket kicsinyítve fénynyomatban közlünk (VI. sz. a.) dr. Karácson Imre átírása, fordítása és magyarázó jegyzetei kíséretében; szíves közreműködését ezúton is hálásan köszönvén. Hogy pedig a térképeken olvasható sok név még áttekinthetőbb s tájékozódásunk a török Budában — mondhatnók : Ösbudavárban — még biztosabb legyen, bemutatjuk egy másik olasz szemtanú rajzáról készült egykorú nápolyi rézmetszet képét is,

3 mely irodalmunkban teljesen ismeretlen, holott éppen a török uralom történetére nélkülözhetetlen fontosságú s kétszeresen becses, minthogy függélyes rajzban érzékelteti azt, a mit Marsigli leír. Olasz tudósunk azonban betetézte munkásságát azzal, hogy felmérte s megvizsgálta a várfalakat, bástyákat és házakat, s mikor aztán ismét Bécsbe jutott, október folyamán két emlékiratot terjesztett a király és a haditanács elé arról : miként lehetne (VII. sz. irata szerint) helyreállítani s azután (a VIII. számú alapján) újra felépíteni Budavárát? Sajnos egyik sem történt úgy, miként ő tervezte, s nem is az ő felügyelete mellett, de a költségvetés adatait haszonnal tanulmányozhatja mindenki, a ki Buda régi helyrajzával foglalkozik s nem nélkülözheti senki, a ki — bár csak a történelem lapjain — alapjából akarná felépíteni. Hiszen Buda 1686-iki eddig ismert térrajzai: vagy későbbi reconstructiók,

4 vagy pedig tisztán hadi szempontból készültek, mint pl. Fontanáé

5 és Juvignyé,

6 melyek épp ezért hiányosak, a létezett állapotot egész teljességében nem tüntetik fel s Marsigli felvételeinél talán kevésbbé pontosak, teljesek is. 1 A máig fennmaradt török mecsetre vonatkozó ismereteinket szorgalmasan összeállította «Gülbaba türbéje» czímen Némethy id. m. 77—95. 1. 2 Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai. 1660—1664. Fordította és jegyzetekkel kisérte dr. Karácsonyi Imre. Kiadta a M. Tud. Akadémia; Budapest, 1904. — Buda és Pest leírását a kötet 217—260. 1. találjuk. 3 Magliar András e 24x3? cm. nagyságú rézmetszetét (melyet főleg 51 pontból álló jelmagyarázata s a tornyok és templomok török neveinek jegyzéke tesz becsessé) Dottor D. Gio. Francesco Gemelli Careri «Viaggi per Europa» első kiadása II. k. (Nápoly 1704.) 150. lapjához mellékelten találtuk meg, s bővebben Gemelli budai jelentései kapcsán fogjuk egyebütt ismertetni. 4 Ilyenek a dr. Károlyi Árpád «Buda és Pest visszavívása 1686-ban» czímű művéhez mellékelt s nagy tanulmány alapján rajzolt kitűnő térképek. 5 Mellékelve Bubics id. m. J2i. lapjához. 6 Kiadva dr. Zieglauer Ferdinánd «Die Befreiung Ofens von der Türkenherrschaft 1686» czimû művéhez (Innsbruck, 1886.J mellékelten. 15*